Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)
1891-12-31 / 109. szám
Melléklet a „Központi Értesitő" 1891-iki 101. számához. KERESKEDELMI KOZLEMENYEK A BUDAPESTI KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉBŐL. 1891. Budapest, deezember hó 6-án. 46. szám. Magyar kivitel Nyngot-Indiába. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a Nvugot-Indiába irányuló magyar kivitel fejlesztését tanácskozások és intézkedések tárgyává tette, melyeket az érdekelt körök tájékoztatása czéljából a kövei kezökben ismertetünk. Ismeretes, hogy a nemzetközi kiállításban, melyet Ringst önben (Jamaika iővárosában) f'. é. január 27-ikétől május 27-ikéíg tartoltak, a magyar országos iparegyesület kezdeményezése folytán önálló magyar osztályt szerveztek és hogy a kereskedelmi miniszter- ur ezen oszlálv költségeire 600 frt államsegélyt engedélyezett. Kuhe Ralph ur, akit a jamaikai kormányzó osztrák és magyar kiállítási biztosnak nevezeit ki, a kiállításon tett észleleteiről a miniszter úrhoz jelentést terj°sztett föl, melynek lényeges pontjait a következőkben jelezzük : A kiállitás magyar osztálya magyar háziiparczikkekkel volt. díszítve ; csekély terjedelme daczára a kiállitás egyik legvonzóbb részét képezte és annak összes kiállitóit a nemzetközi jury különös elismerésben részesítette. Díszoklevelet. nyertek a Kereskedelmi Muzeum (kettőt), a hengermalom, a Victória-malom és Fischer J. majolika-gyáros; aranyérmet (egyet borért és egyet eczetért) Braun testvérek, Kölber testvérek, Vuk M. és fiai (dongafáéit), Ungar J. és fia (keserüvizért), Herczeg Sándor N.-Kanizsáról (eczetszeszért és élesztőért) és Demeter Ferencz (paprikáért); ezüstérmet Koós M. Miskolczról (kőedényért) és Golyós G. (zárrendszerért). Míg a 12 magyar kiállítóra öt díszoklevél jutott, a 25 osztrák kiállító csak kettőt mutathat fel. A jelentés ezekután felsorolta a már elért és a még kilátásban levő üzleti eredményeket. A budapesti liszt általános feltűnést kellett. Jamaika ez időszerint 110—120,000 hordó (á 8772 kgr. nelto) lisztet importál az Egyesült-Államokból; az importeurök hajlandók voltak ugyan a magyar lisztet 1—2 shillinggel drágábban fizetni, de ez az előny a mostani gőzhajó-viteldíj (S1 ^ shilling) mellett nem elégséges; a vitorlás hajókon lehetne ugyan egy shilling viteldijat elérni, de ezeknek visszrakományt kellene biztosítani, pl. campéche-fát. Ily módon egyelőre 30—40,000 hordóra lehetne vinni a magyar liszt bevitelét Jamaikába. Miután a brazíliai piacz veszélyeztetve van, ki kellene terjesztenünk a figyelmünket a középamerikai köztársaságokra, aminthogy Costarica, Nicaragua, Guatemala, San-Salvador, Honduras köztársaságokban van is kilátás a sikerre. Magyar ásványvíz Jamaikában már be van vezetve; az asztali ásványvíz igen keresett czikk. Pezsgőbort a kiállításon 1.10 ládát rendeltek; ebből 50i> r ládát az Egyesült-Államok hajórajának főparancsnoka rendelt meg, aki ugy nyilatkozott, hogy a magyar «Monopol» jobb a hajóin fogyasztott franczia marque-oknál. Kilátásba helyeztek próba-megrendeléseket Canada és Havanna részére is. Dongafákat a jamaikai rum-hordókhoz az Egyesült-Államokból ugy hoznak be, hogy azokat minden további ipari müvelet nélkül össze lehet állítani. Tinke és társa kingstoni czég számbavehető üzletet helyezett kilátásba az esetre, ha a viteldíj megfelelően leszállittatik. Kocsikkal ugy lehetne versenyezni, ha a gyáros alkalmazkodnék a tropikus éghajlathoz és a jamaikai kocsiutak állapotához. A majolika és háziipari textil-czikkek vevőkre nem számithatnak, mert az éghajlat az efféle lakberendezési tárgyak használatát kizárja. Azon czikkek közül, melyek a kiállításon nem voltak képviselve, jelentékeny forgalom tárgyát képezhetnék a következők: Hajlitott fabútorok igen keresett czikket képeznek, mivel párnázott bútorok egyáltalán nincsenek használatban. A Kohn Jakab és József czégnek állandó bizományi raktára van. Schiller Vilmos osztrák-magyar konzul késznek nyilatkozott versenyképes magyar iparvállalatok képviseletét elvállalni. Lámpáknak nagy kelete van. mert a szénhiány miatt a légszeszvilágítás igen drága és általánosan el vannak terjedve a kőolaj-lámpák, melyeket nagy mennyiségben hoznak Németországból. Lábbeliek tekintetében a fogyasztás túlnyomó részben a külföldre van utalva, ugy hogy egyetlen egy bécsi czég évenkint 12,000 font st. árát küld oda. A jamaikai ízlésnek megfelelő czipőket és csizmákat Magyarországból nagy mennyiségben lehetne importálni. Magyar borok, melyek a tropikus éghajlatot kibírják, jelentékeny piaczot találhatnának. Ez időszerint főleg a bordeauxihoz hasonló franczia fajok fogynak. A fiumei hajók vissz-szállitmányaként a jamaikai kiviteli czikkeket lehetne használni, minők a Campeche fa (íogwood). kávé, bors, cacao, rum, muscat-dió, errowroot (a keményítő nyersanyaga). * * A kereskedelmi miniszter ur ezen jelentés folytán felhívta a Kereskedelmi Muzeumot, a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaságot, és az «Adria» gőzhajótársaságot, adjanak véleményt arra nézve, hogy a jelentésben kivitelképeseknek mondott magyar czikkek kelendőségét a nyugatindiai piaczokon miképpen lehetne rendes gőzhajójáratok berendezése altal előmozditani. A nevezett intézetek képviselői ezen utasítás folytán behatóan tárgyalták a kérdést. Többek közt felhozatott, hogy a Santosba menő hajó, ha Jamaikában is kiköt, 5—-6 napot vészit, ami 240 font költséget okoz, ugy, hogy az «Adria» ott egyelőre nem létesíthet közvetlen rendes járatot, de a miniszter ur által hangsúlyozott érdekek előmozdítása czéljából más módozatot ajánlott.
