Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)

1891-12-31 / 109. szám

Melléklet a „Központi Értesitő" 1891-iki 101. számához. KERESKEDELMI KOZLEMENYEK A BUDAPESTI KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉBŐL. 1891. Budapest, november hó 15-én. 43. szám. Üzleti tudósítás Belgrádból. Véltük a Kereskedelmi Muzeum belgrádi képviselőségének jelentését f. évi augusztus és szeptember hónapjairól és fölemiitjük belőle a kövelkező részleteket: Noha az általános üzleti állapot Szerbiában rosszabbra fordult, a képviselőség forgalma jelentékenyen növekedett az előző évekéhez képest. Legnagyobb forgalom volt vegyészeti czikkekb e n, (lenolaj-kenczék ára 32 írtra csökkent, ugy, hogy a hollandiai árakkal nem versenyezhetünk) vasárukban és üvegárukban (utóbbi czikknél sok bajt okozott a késedelmes szállítás és a rosz csomagolás) ; gazdasági gépek közül főleg a kis magyar tengerimorzsolók keltek, melyek a bécsieknél drágábbak, de jobbak. A sodrony-ágybetétekkel megnehezedett a verseny. Ezt a czikket most egy belgrádi czég gyártja, mely a nyersanyagot (vas és sodrony) vámmentesen hozza be, ugy, hogy vám czimén 8%-ot, forgalmi adó czimén 7%"01 (aranyban az áru értéke után) megtakarít. Nevezetes körülmény továbbá az. hogy a szerb gyáros a magyar vasat sokkal olcsóbban kapja, mint a magyar gyáros. Emez 12.50—13.50-ért kapja a vasat Szabadkán, a szerb gyáros pedig 9 frt 36 krért kapja a magyar vasat. 9 frt 10 krért a német vasat. Belgrádba bermentesen szállítva. Ugyanez az árkülönbözet áll fenn a sodronynál, ugy hogy a szerb gyáros 35%-kal olcsóbban állit elő egy derékaljat, mint a mi gyárosunk. Valószínű, hogy ezt a czikket gyártani fogják Bulgáriában és Törökországban is és kivilelünk teljesen meg fog szűnni, ha gyárosaink el nem érik azt, hogy a kivitelre szánt gyártmányokhoz való vasat és sodronyt kiviteli áron kapják, a czikket pedig olcsóbban szállíthassák Belgrádba. Utóbbi időben Belgrádban mindinkább szokássá válik külföldi árukat Belgrádban bizományban raktáron tartani, ami nagy előny oly gyárakkal szemben, melyek áruikat, «franco gyártási helv» adják el, amennyiben a vevőnek nein kell a fuvar- és vámköltséget számítgatnia. Szeszben az árak folytonos emelkedése (25 írtról 29 írtra franco szerb partra) a versenyt nagyon megkönnyítette a szerb gyárosoknak a magyar szeszszel szemben, amely 100 kgrkint 100 frank regaleadót, továbbá az áru értéke után 8% vámot és 7% forgalmi adót fizet aranyban. A magyar szesz ára következőleg alakul : 100 kgr. ára 29 frt, azaz 65.25 frank regaleadó 100 ,, 8°/o vám aranyban 5.40 „ 7% forgaimi adó 5.10 „ bélyeg stb 2.00 „ Összesen ezüstfrank 177.25 A szerb szeszgyár 170 ezüstfrankon jó nyereséggel adja a szeszt miután nem fizet sem forgalmi adót. sem vámot, regaleadó fejében pedig csekély átalányt fizet, állítólag 60,000 frankot egy évre. Vascsöveket Németország •91 /o engedménynyel hoz forgalomba, de a versenyben mégis várhatunk eredményt, mert a képviselőségnek most már van raktára; kívánatos volna, hogy zománczedényekből is legyen raktára, nehogy a tert bécsi czégek hódítsák el. Az általános üzleti viszonyok nem javultak, mert a nagy mérveket öltött gabna-, és állatkivitel révén befolyt pénz az adóhátralékokra megy rá, a bő szilvatermést pedig még nem igen értékesítették. Erősen károsította a piaczot Mosa Mevorach udvari pénzváltó és a Tadits et Ajdarits czég (a legnagyobb belgrádi divatáru detail-kereskedés) bukása. Az első czégtől semmi sem várható, az utóbbitól pedig legjobb esetben 30—35%. A szerb gőzhajótársaság legközelebb 3 személyszállító gőzöst, egy vontató gőzöst és 30 vasuszályt szerez be. A «Société Serbe Francaise de Travaux-Publics» (Tzikos és Perichon) a közúti vasúthoz szükséges anyagokat most szerzi be. A vágányok szállítását egy német cég vállalta el. A nevezett szerb-franczia társaság a villamos világítás behozatalára is kapott engedélyt és a tárgyalások a munkálatok kivitele iránt folyamatban vannak. Az őszi vetések a tartós szárazság miatt, nagyon elmaradtak. Kiállítások. liaross Gábor, kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a Kereskedelmi Muzeum igazgatóságát, utasította, hogy a lapunkban már jelzett bulgáriai kiállításokon rendezendő magyar osztály szervezése érdekében indítsa meg az előmunkálatokat. Az igazgatóság már megindítón a a munkálatokat és többek közt intézkedett, hogy a Philippopolisban 1892-ben, valamint a Ruscsukban 1893-ban rendezendő kiállítások szabályzatát az érdeklettekkel megismertesse. Közölte velük nevezetesen a szabályzat következő kivonatát: 1. A kiállítások megnyitása és tartama. — Bulgáriában helyi jellegű mezőgazdasági és ipari kiállítások rendeztetnek, Pnilippopolban 1892-ben és Buscsubban 1893-ban. A philippopoli kiállitás tart 1892. szeptember 6 — 18-ikától 1892. október 3l/november 12. napjáig, a rmcsuki pedig 1893. augusztus 2/14-ikétől 1893. szept. 30/október 12-napjáig. 2. A tárgyak, melyeket külföldiek a két kiállításon kiál itani óhajtanának, nem lehetnek egyebek, mint a földmivelésnél. mezőgazdaságnál, iparnál stb. használt gépek, szerszámok, készülékek, minták stb. A tárgyak, melyek az általános kiállítási osztályozás csoportjaiban és osztályaiban fel vannak említve, a következők :