Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)

1891-12-31 / 109. szám

— 145 — nay gyártmányai, kályhák, kádak, egészségügyi felszerelések és porczellánlemezek jól fogynának. Versenytársaink nagyobb üzletet csináltak üvegárukban; üveget 1*25 frtjával, lámpacsövek százát l-85 frtjával, csiszolt üveget 33—35% árengedménynyel adtak el; lámpaárukban két bécsi czég dominál, mert 35% engedménynyel dolgozik. Élénk üzlet volt festékekben, kenczékben és olajokban mert versenytársaink 25%-kal olcsóbban árulnak, mint a mi czégeink. Szeszes italokból mi sem érkezett az uj «accise» és «patente»-törvény miatt; de szeszből nagyobb-nagyobb tételeket rendeltek, mert ennek fogyasztási adója október 1-étől okánkint 30 centime-al emelkedett. Az 1% írttal emelkedett árak daczára magyárországi áruból is három kocsirakomány kelt el. Aszalt szilvában szép termés volt és az árak csökkenése remélhető. Búzában és kétszeresben magas árak mellett szépen indult a kiviteli üzlet. Az épitkezés a kedvező időjárás mellett még igen élénk és a folyamatban levő épületek alkalmasint még ez évben kerülnek tető alá. Az általános pénzviszonyok nem javultak. A tized gyanánt beszedett gabonanemüek árverése szept. 14—15., 16., 17. és 21. napjaira volt kitűzve, de csak egy bolgár konzorczium tett ajánlatot, még pedig igen kedvezőtlent, ugy, hogy a kormány ezen jelentékeny bevétel realizálását — mely tetemesen lendített volna a helyi pénzviszonyokon — kénytelen volt későbbre halasztani. Kiállítások Bulgáriában. A bolgár hivatalos lap 220. (1891. október 8/20-iki) száma rendeletet közöl, melyben I. Ferdinánd fejedelem f. é. szept. 28-iki (okt. 10-iki) kelet alatt helybenhagyja az első bolgár gazdasági és ipari kiállítások szabályzatátt. A kiállításokat 1892. évben Philippopolban és 1893-ban Ruscsukban rendezik. Mind a két kiállítás védnökségét a fejedelem vállalja el. A két kiállítás czélja: a) feltüntetni Bulgária mezőgazdaságának, iparának, közoktatásának és művészetének állapotát; b) hogy a termelőket a termelési módok javítására oktassák és biztassák ; c) hogy az ország kereskedelme előmozdittassék. A philippopoli kiállítás 1892. szeptember 6/18-ikátöl október végéig, a ruscsuki 1893. augusztus 2/14-étől szeptember végéig fog tartani. A berekesztés határidejét a rendező* bizottság meghosszabbíthatja. A két kiállításban résztvehet minden belföldi termelő, iparos, tanférfiu vagy művész. A kiállítás főosztályai a következők: I-sö osztály, mezőgazdaság. 1-ső csoport : mezei termények; 2-ik csoport: állattenyésztés; 3-ik csoport: méhészet ; 4-ik csoport: selyemtenyésztés ; 5-ik csoport: halászat ; 6-ik csoport: mezőgazdasági iparágak; 7-ik csoport: gazdasági eszközök ; 8-ik csoport: bányászat. II-ik osztály, ipar. 9-ik csoport: bányatermékek ; 10-ik csoport: vegyészeti czikkek; 11-ik csoport: bőripari czikkek ; 12-ik csoport: szövészeti czikkek: 13-ik csoport: fonóipar; 14-ik csoport: ruházati ipar ; 15-ik csoport: faipar ; 16-ik csoport: nyomdászat; 17-ik csoport: agyag-és kőipar; 18-ik csoport: fémipar; 19-ik csoport: kárpitosipar; 20-ik csoport: gépek és szerszámok; 21-ik csoport: csontipar stb.; 22-ik csoport: fegyenczipar. III-ik osztály, közoktatás és művészet. 23-ik csoport: tanodai rajzok és irodalmi müvek; 24-ik csoport: építészeti és mérnöki müvek ; 25-ik csoport: festészet, fényképészet ; 26-ik csoport: tudományos műszerek; 27-ik csoport: szakiskolákhoz való készülékek és rajzok; 28-ik csoport: a sadovai és knjazsevoi szakiskolák munkái. Külföldi kiállítók a 29., 30. és 31. csoportban vehetnek részt és a következő czikkeket állithatják ki: A 29-ik csoportban : mezőgazdasági és ipari eszközöket, szerszámokat és gépeket; tej- és vajgazdasági eszközöket ; szőlőszeti, gyümölcsészeti, szeszipari, méhészeti, selyemtenyészté&i, lisztgyártási, köszörülő, állat- és baromfitenyésztési, hentesipari, vegyészeti, sütőipari stb. szerszámokat, készülékeket és gépeket; vízvezetéki szereket, állategészségügyi és phylloxera-ellenes szereket, télikertmodelleket, rétmüvelési anyagokat, maggyüjteményeket, kertészeti terményeket. A 30-ik csoportban: bőripari, szövészeti és paszomány-ipari, ruházat-ipari, nyomdászati, fényképészeti, könyvkötészeti, agyagipari és más iparágakhoz való gépeket és szerszámokat. A 31-ik csoportban: graphikai tárgyakat (térképek, rajzok, modellek). Akik olyan tárgyat kivannak kiállítani, mely a fentebbiekben nincs felsorolva, az fordulhat a philippopoli kiállítás bizottságához 1891. végéig és a ruscsuki kiállítási bizottsághoz 1892 végéig. A kiállítandó tárgyak beküldési határideje Philippopolban 1892. julius 15/27-ik és augusztus 15/27-ike közt; Ruscsukban 1893-ik évi junius 15/27-ik és julius 15/ 27-ike közt.. Hogy az egyes tárgyakból milyen mennyiségeket kell beküldeni, arra nézve minden egyes külön esetre a Tudakozó Iroda is nyújt tájékozást. A kiállítás előkészítése czéljából kerületi bizottságokat fognak alakítani, melyek adatokat gyűjtenek az illető vidék minden rendű termeléséről, a kiállításra az illetőket felszólítják és nekik útmutatásokat adnak. A kiállítási központi bizottság beható adatokat fog gyűjteni Bulgária gazdasági és ipari termelésének minden ágáról. Mind a két kiállítás kapcsán tizenegy időleges kiállitást rendeznek, melyeknek tárgyai: 1. virágok; 2. zöldség; 3. szőlő; 4. 1—4 éves lovak; 5. 4—12 éves lovak ; 6. öszvérek és szamarak; 7. szarvasmarhák ; 8. juhok és kecskék; 9. sertések és baromfi • 10. tejgazdasági termékek; 11. halászati termékek. A jury a következő jutalmakat fogja odaítélni: 163 aranyérmet, 748 ezüstérmet, 1617 bronzérmet és számos pénzdíjat, melyek 150 és 1000 frank közt váltakoznak. A megnyitás napján 1 frank, azontúl minden szerdán 50 Centime, minden vasárnap 20 Centime lesz a belépti díj; a többi napokon ingyenes lesz a belépés. Díjszabások. Szász-magyar vasúti kötelék. Folyó évi november hó 1-ével a fentnevezett kötelék-díjszabás II. részéhez uj 2., 3. és 5. füzet és az ezekhez tartozó függelékek lépnek életbe, melyek mérsékelt díjtételeket tartalmaznak gabona, hüvelyesek, olajmagvak, maláta, liszt és egyéb őrleményekre, továbbá korpa, rizskorpa, olajpogácsa és olajpogácsaliszt küldeményekre, valamint használt, üresen visszaszállítandó zsákküldeményekre. Ezen díjszabások állal az 1888. évi november hó 1-étől érvényes II. rész 2. és 3. füzet összes pótlékaikkal, továbbá az 1891. évi január hó l-jétől érvényes II. rész 5. füzet érvényen kivül helyeztetnek. Vasut-megnyitás. Legközelebb, valószínűleg még október hó folyamán, két helyi érdekű vasút fog a közforgalomnak átadatni, névszerint a brassó—háromszéki h. é. vasutak brassó—kézdivásárhelyi vonala, Prázsmár, Uzon, Sepsi-Szent-György, Eresztevény, N.-Borozsnyó, Barátcs, Kovásyna, Imecsfalva és Kézdi-Vásárhely, továbbá a morvavölgyi h. é. vasút Dévény-Újfalu, Zohor, Malaczka