Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)

1891-12-31 / 109. szám

— 138 — 175 kocsirakomány darabos pirszén, 140 > kovácsszén, 30 » rossitzi kovácsszén, 50 > koczkaszén. 30 » darabosszén és 90 » öntödei pirszén szállitása iránt ajánlatok f. é. nov. 15-ig a m. k. államvasutak gép-és vasgyárainak igazgatóságához. (1197. sz.) * * ,* Kréta sziget fökormányzója — a caneai cs. és kir. konzultól vett értesítés szerint — Canea, Rethimo és Can­dia kikötőinek nagyobbitása és javítása czéljából társulatot akar alapítani, mely a munkákat ugyanazon feltételek mel­lett eszközölné, a melyeket a bevruti, Saloniki és smyrnai ki­kötők tekintetében állapítottak meg. Az ajánlatokat a ne­vezett főkormányzósághoz kell intézni, mely a végleges meg­egyezés után a konczessió megadatása czéljából jelentést fog tenni a Fényes Portának. (1196. sz.) A bolgár hadügyminisztérium — a szófiai cs. és kir. főkonzulatustól vett értesítés szerint — f. é. október 14. és 15. napjaira (uj stylus) ajánlati tárgyalást hirdet a kö­vetkező ruházati czikkek szállítása iránt: Sofiába 89,000 méter ingvászon, 1700 fejelésbőr, 2000 talp és 21,600 féltalp; Philippopolba 111,000 m. ingvászon, 15,000 méter szürke köpenyposztó, 20.000 fejelési bőr, 22,000 talp és 29,600 féltalp ; Ruscsukba 150,000 méter ingvászon, 36,000 fejelési bőr, 35,000 talp és 48,000 féltalp. A vászon és köpenyposztó iránt az árlejtés okt. 14-én, a pótárlejtés október 17-én; a bőrnemüek szállitása iránt az árlejtés okt. 15-én, a pótárlejtés okt. 18-án lesz. Bánatpénz az ajánlott érték 5 százaléka. A vászon 189?. márczius 27-ikéig, a köpenyposztó április 13-áig és a bőrnemüek február hó 1.3-ikáig szálli­tandók. Ajánlatok egyes részletekre is tehetők, de legalább 15,000 frank erejéig. A vászon és köpenyposztó mintái a Tudakozó Irodá­ban megtekinthetők. (1195. sz.) A keleti országokban kelendő czikkek­ből a Kereskedelmi Muzeum igazgatósága míntagyüj­teményeket szerzett be, hogy iparosaink tájékozást szerezhessenek maguknak az iránt, hogy az illető országok­ban milyen minőségű czikkek milyen árakon kelnek. Eddigelé névszerint Bulgáriából, Szerbiából, Konstantinápolyból, Marokkóból és Britt-Birmániából szerzett be az igazgatóság ilyen gyűjteményeket és ezek a kiállítás kocsiosztálya közelében (az iparcsarnok déli kapuja szomszédságában) vannak elhelyezve. Az igazgatóság ezeket a mintagyüjteményeket folyto­nosan és tervszerűen kiegészíti. Amennyiben kereskedőink vagy iparosaink körében valamely más keleti ország behozatali czikkei iránt mutat­koznék érdeklődés, a Kereskedelmi Muzeum igazgatósága intézkedni fog a kérdéses behozatali czikkek mintagyüjte­ményének beszerzése iránt. Vegyes közlemények. A Tudakozó Iroda czimtára a mind sűrűbben érkező tudakozódások következtében örvendetes gyarapodásnak indul. Igy pl. a csertermelő vidékek főszolgabiráinak szíves­ségéből a cserkérget termelő gazdák és a cserkéreggel kereskedő czégek terjedelmes jegyzékét szereztük be és ezért az illető közigazgatási hatóságoknak e helyütt is köszönetet nyilvánítunk. Meleg köszönetet kell továbbá nyilvánítanunk a hazai Kereskedelmi és iparkamaráknak, melyek a lefolyt 2—3 hét alatt, becses jegyzékeket küldtek be hozzánk a kereskedelem különféle ágainak előkelőbb fővárosi és vidéki képviselőiről. Miután ugy hazai, mint külföldi felek mind sűrűbben fordulnak a Tudakozó Iro­dához, azzal a kéréssel, hogy nevezze meg nekik az egyes czikkekkel foglalkozó versenyképes hazai kereskedő czége­ket, hogy hirdetéseiket, és árjegyzékeiket küldjék be a Tudakozó Irodához, mely azokat szakok szerint rendezve nyilvántartja és mind gyakrabban fog abba a helyzei.be jutni, hogy a versenyképes czégeknek — amelyek a czim­tárában előfordulnak — hasznos szolgálatot tegyen. A késipar. A Kereskedelmi Közleményekben nemrég jeleztük a franczia kormány által beszerzett tudósításokat az egyes keleti or­szágok szövészeti iparáról. A franczia kereskedelmi miniszter a „Moni­teur Officiel du Commerce" szept. 24-iki (430.) számában a késiparról közöl érdekes tudósításokat. Ezekben jelzi a kereskedelmi és ipari viszo­nyokat ésaszakbeli fó'czégeketa következőországokhói : Anglia. Oroszor­szág, Belgium, Svédország, Németország, Ausztria, Svájcz, Spanyolország, Portugallia, Olaszország. Bosznia, Szerbia, Törökország, Anglia ázsiai gyarmatai, China, Japán. Marokko, Egyesült Államok, Mexikó. Az Országos Gazdasági Egyesülettől a következő sorokat vettük: „Van szerencsénk tisztelettel értesíteni, hogy a „Gazdasági Lapok" f. é. szeptember hó 30-án megszűnik egyesületünk hivatalos közlönye lenni és helyébe „Köztelek" czimmel egy uj lapot indítunk. A „Köztelek" felöleli a köz - és mezőgazdaság minden ágát is, csatolt programmja szerint hetenkint kétszer, minden szerdán és szombaton jelenik meg. Intézkedtünk, hogy lapunk több száma t. czimednek is mutatványul meg­küldessék, kérjük annak szives olvasását, pártolását. Hazafias tisztelettel az Országos magyar gazdasági egyesület nevében gróf Dessewffy Aurél elnök, Forster Géza igazgató, Baross Károly igazgató." A „Köztelek"­bői eddig három szám jelent meg, igen változatos és gazdag tartalom­mal. Rendes mellékleteiben tárgyalja a gazdasági jogot (dr. Szilárd Ferencz rovatvezető), a gazdasági gépészetet és technológiát (Lázár L. Pál, műegyetemi tanár, rovatvezető), a gazdasági építészetet (Baranyay István, rovatvezető), a gazdasági növénytant (dr. Kánitz Gyula kolozs­vári egyetemi tanár, rovatvezető), az állategészségügyet (dr. Hutyra Ferencz, állatgyógyintézeti tanár, rovatvezető), a vizmütant és rétmü­velést (dr. Kvassay Jenő, oszt. ^tanácsos, a kultúrmérnöki hivatal fő­nöke, rovatvezető), a gazdasági vegytant (dr. Liebermann, a budapesti vegykisérleti állomás igazgatója, rovatvezető) és a gazdasági tanügyet (Cserháti Sándor, a m.-óvári m. kir. gazd. akadémia tanára, rovatve­zető.) A lap egy állandó rovata, melyet Altschul Arthur svéd keres­kedelmi alkonzul vezet, a gazdasági termények és szükségleti czikkek forgalmával és áraival foglalkozik. Az Orsz. Magyar gazdasági Egye­sület tagjai ingyen kapják a lapot, nem tagok részére az előfizetési dij egész évre 10 forint, negyedévre 2 frt 50 kr. (1152. sz.) Csődesetek Belgrádban. A szerb fővárosból vett értesítésünk sze­rint a csődbe jutottt Todits i Ajdarits belgrádi kézmüáru czég passzívái 300,000 frankra rúgnak, mindazonáltal kedvező kiegyezésre van kilátás. Mosa Mevorach belgrádi udvari pénzváltó f. é. okt. 6-án csődöt mon­dott ; passzívái még ez idő szerint ismeretlenek. (1246. sz.) <Magyarország a konstantinápolyi piaczon> czim alatt a «Kereskedelmi Közlemények» 37. számában tudósítást közöltünk mely a «Mattoni-féle Victoria»-vizről is szólt. Lapunk 38-ik számá­ban már felemlítettük, hogy a «Victoria-viz» tulajdonosa nem a Mattoni-czég. Kiegészítésül megjegyezük, hogy a kérdéses víz, a «Vic­toria budai keserűvíz», mely a konstantinápolyi piaczon nagy keres­letnek örvend és már egész kocsirakományokban megy oda, az «Ungár Ignácz és Fia» czég tulajdona és a nevezett piaczon «Ungar Victoria budai keserüviz» név alatt jön forgalomba. (1222. sz.) Budapest, Légrády testvérek. )

Next

/
Thumbnails
Contents