Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)
1891-12-31 / 109. szám
— 1 u — 2. ipiri kiállít is, mely a sziahishosés zenibe'. szii ;ségas ipir i készitmíny iket fj£ji feltüntetni, hogy az ipx.-osokna'c tani'ii'ít nyújtson és piaczot szerezen. A bejelentések 1891. novam'nr 15 ikéig foga itatnak el és a Kereskedelmi Muzeum Tjdakozó Irodájától a risztver. ii ó lajtók bije'ea'és i iveket és egyéb útbaigazítást kaphatnak. A bejelentésík elfogadása iránt jury határoz, mely az engedélyezendő t ;r iránt is a bejelentisi határid'í lejárta utá l foj ba'ározn i. A «szakkiállítás »-ban térdijat nem szedne': . Az ipari szakkiállításban a térdij egy négy.etmiter faltér iletért 5 frt, 1 négyzetméter fö'dterül :tért (felsértve 1 miter migissigi falteriiletet) 10 frt. Szabadon álló tárgyak, melyek legalább 2 négyzetm étert ke'.l hogy elfoglaljanak, n Ígyzetméteren'íint 15 frtot fizetnek ; aszta'okért • méterenkin t 4 frt fizetendő. A tárgyakat 1892. mírczíus 1-seje és április 21-ike közt kell beküldeni . Apróbb tárgyakat a kiállításban árusítani lehet. A kiállítási bizottság dijakat is fog kiosztani. A kiállítás a következő kategóriákat fogja magában foglalni : A) Életrajzi nevezetességek híres művészedről és költők-ől ; képek, autografok érmek, ereklyék. B) Zene. 1. hangszere';, 2. a zene grafikai fóltüntetése (hangjegyek, missalék, régi és uj hangjegy nyomtatványok ; 3. zenei irodalom és zeneoktatás. C) Színház: 1. szinházr építkezés; 2. színházi teliékek, jelmezek. díszletek stb., színházak disdtése; 3. drámai müvekre vonatkozó képek, rajzok, illusztrácziók ; 4. drámai m'ivek, operei és balletszövegek ; 5. irodalom, szaklapok, színlapok stb. D) A fent felsorolt kategóriákba tartozó néprajzi tárgyak. A kiállítás kapcsán történeti, nemzeti é3 néprajzi szempontokbe! rendezett zeiei és szini előadásokat tervezíek. A kiállításra vonatkozó további részleteket az érdeklődők a Tudakozó Irodában tudhatják meg. Vegyes közlemények. A Balkán-félsziget földtani viszonyairól érdekes munka jelenik meg Belgrádban (as átlamnyomdábin) „Geolos'ú A íala Ba'kaasioga Poluosztrova'^ czim alatt. Szerkeszti J. M. Zsujovics, a sz erb akadémia tagja. (S. N. 196. sz.) A török kereskedelmi muzeum alapitója, Alexandriát S. ur (a konstantinápolyi .török kereskedelmi kamara titkára), f. é. szept. 24-iki kelet alatt a következő levelet intézte a budapesti Kereskedelmi Muzeum igazgatóságához : «Tisztelettel értesítem, hogy a konstantinápolyi török kereskedelmi Muzeum. melynek alapítására az 1890. október 30-iki császári Iradéval engedélyt nyertem, megnyílt a közönség r.íszére és f. évi julius elseje óta működik. Midőn ezt ssives tudomására juttatom, remélem, hogy az ön szíves közreműködése folytán állandó összeköttetés fog létesülni a budapesti iparosok s kereskedők és a török kereskedelmi muzeum közt a két ország előnyére. E végből mellékelve megküldöm Önnek a török kereskedelmi muzeum s:erve-.el . | szabályzatát és szívesen veszem a budapesti Kereskedelmi Museum hason kiadmányait. Fogadja stb.» A szabályzatból és a körlevélből kiemeljük, hogy a török kereskedelmi muzeum Stambulban, a Findjandsilarutcza 20. sz. házában, a «Bazar Orientál» cz. házban, 3000 négyszögméternyi, üveggel fedett csarnokban van elhelyezve. Két részből áll; az egyikben a törökországi termékek, a másikban pedig a külföldi termények és gyártmányok mintái vannak elhelyezve 12 csoportban. A csarnok közepén egy pavillonban az igazgatósági irodát, az olvasó szobát és a tudakozó irodát rendezték be és ez utóbbiban vám- és szállítási tételekről, adás-vevési árakról, áruforgalmi adatokról adnak felvilágosításokat. A tudakozó iroda egyúttal szabadalmi hivatal gyanánt is működik, végül fel van hatalmazva a kiállított czikkek elárusitását is közvetíteni. A térdij ak a következők : 1 négyszögméterért 150 piaszter arany % » 100 V« > .... .v . 75 » V4 • 50 (Egy arany piaszter értéke mintegy 9 krajczär.) Hirdetések, czimtáblák kifüggesztéseért illeték fizetendő, mely legalább 50 piaszter és a czímtábla terjedelméhez képest nagyobb is lehet. A tudakozó irodával bérleti feltételek iránt is lehet egyezkedni. Akik nagyobb tért óhajtanak igénybe venni, az esetről esetre megállapítandó feltételek mellett külön pavillont is rendezhetnek be. Mindezt abban a reményben hozzuk t. kiállítóink tudomására, hogy meg fogják ragadni az alkalmat, mely kínálkozik, hogy a hazai iparczikkeket a konstantinápolyi piaezon megismertessék. A szabályzat teljes szövegét a Tudakozó Irodában megtekinthetik, illetve a Tudakozó Iroda utján megszerezhetik. (1146. sz.) A burgaszi kikötőben szedhető helyi teherhordási költségeket (talyigások és hamalok) dijait a bolgár kormány rendeletben állapította meg. A rendelet a bolgár hivatalos lap szept. 4—16-iki számában jelent meg és a Tudakozó Irodában az érdeklődök tudomást szerezhetnek róla. (D. V. 192.) Kövek és czementek keményítése, márványozása és szinezése. A Kereskedelmi Muzeum állal rendezett agyag-, czement-, kő- és aszfaltipar-kiállitásban a milanói E. Mont-Louis czég kő, czement, terracotta, gypsz stb. bevonására, illetve márványozására való fénymázakat állított ki, továbbá puhakőlemezeket a) természetes állapotban, b) a keményitést és fényezést közvetlenül megelőző állapotban; c) keményített és fényezett állapotban ; kiállított továbbá egy oszlopos korlátot puhakőből keményítve és fényezve (márványutánzatot). A nevezett kiállító ezeket a tárgyakat átengedte a Kereskedelmi Múzeumnak, de egyúttal azt a kérelmet intézte az igazgatósághoz, hogy — miután ő a kövek keményitésére és márványozására vonatkozó Keszler-féle szabadalmat Magyarországon is értékesíteni óhajtaná — ebbeli törekvésében az igazgatóság támogassa őt. Ehhez képest az igazgatóság ezennel felhívja az érdeklettek figyelmét arra a körülményre, hogy Mont-Louis E. milanói gyáros a Keszler-féle szabadalomra Magvarors/.ágban képviseletet keres. A Keszler-féle eljárásra a szabadalom Párisban 1883. szept. 15-én és Budapesten 1884. január 11-ikén vétetett ki. Dumas J. B., a híres vegyész a párisi tudományos akadémia előtt 1884-ben ugy nyilatkozott, hogy <a Keszler-féle találmány hivatva van az építészetben nagybecsű újítást eszközölni. A Keszler-féle eljárás a kövek meszes részeit fluorspat-tá és kovanddá alakítja át, ugy hogv a puha kőnek csak kemény és oldhatlan részei érintkeznek a levegővel és a követ nem rongálja sem a viz, sem a hideg, sem a meleg. A házakat, ezen eljárás alkalmazása mellett, kemínyitett puha kőből való díszítésekkel lehet ékíteni». Dumas ezen véleményét megerősítette Hauenschild H., 1884. február 19-én az agyag- és mésziparosok berlini közgyűlésén. A Keszler-féle eljárással jó eredményes kísérleteket tettek a zürichi polytechnikumban, a milanói műszaki főiskolában, a paduai és a római mérnökiskolákban, dr. Leonardi velenczei vegytanár laboratóriumában és egyéb tudományos inté?etekben. Hires építészek, minők a franczia Charles Garnier, az olasz Camillo Boito, ajánlották a Keszler-féle eljárást és nevezetesen Boito ezt a Nuova Antologia czimü folyóiratban (1885. márczius 1-én) tette. Bellati és Bernardi velenczei egyetemi tanárok a velenczei tudományos akadémiához intézett jelentésükben ajánlották a Keszler-féle eljárást és Salmoiraghi milanói műszaki tanár, az építési anyagokról szóló munkájában (Bibliothéque Technique, Uirico Hoepli kiadásában) tiz lapot szentelt a találmánynak, melyet számos középitésnél használtak, igy pl. a bukaresti rumán nemzeti bank építésénél ; Párisban az uj operaháznál, az uj városházánál, az uj postapalotánál, a Sorbonne és az école centrale des arts et métiers építésénél, a Carnavalet muzeumnál, számos laktanyánál és a vasutaknál ; Olaszországban számos müépitménynél. A szakvélemények szövegét az érdeklődők megkaphatják a Tudakozó Irodától, mely a szükséges adatokat és okmányokat is beszerezheti nekik. Budapest, Légrády testvérek.
