Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)

1891-12-31 / 109. szám

— 130 — A veszprémi kir. törvényszékhez a törvényszék, az enn k terü­letén levő kir. járásbíróságok és a veszprémi kir. ügyészség számára 1892-ben szükséges irodai szerek (bánatpénz 100 frt), hivatalszolgai egyenruházat (bánatpénz 40 frt) és mintegy 300 köbm. tűzifa szállí­tása iránt okt. 15-én. (1081. sz ) A fehértemplomi kir törvényszék üléstermében október 19-én a törvényszék, valamint a fehértemplomi, kubini, károlyfalvi, verseczi, detlai, oraviczabányai és szászkabányai kir. járásbíróságok, valamint a fehértemplomi kir. ügyészség részére a jövő, esetleg három egymás­után következő évre szükséges irodai szerek és anyagok szólítása iránt. A ezikkek jegyzéke a Tudakozó Irodában megtekinthető. Binat­pénz 100 frt. (1079. sz.) A soproni kir. törvényszék és a kerületbeli kir. járásbírósá­gok részére 1892-ben szükséges irodaszerek és anyagok szállításának biztosítása tárgyában f. é. október 6-án a törvényszék elnöki irodájá­ban. Bánatpénz 100 frt. A ezikkek jegyzéke a Tudakozó Irodában megtekinthető. (1077. sz.) A nyírbátori járásbíróság tárgyalótermében a járásbíróság hi­vatali helyiségében és fogházában szükséges 62 köbméter tűzifa, to­vábbá 20—30 kgr. kőolaj szállítása iránt okt. 8-án. (1078. sz.) Díjszabások. Uj díjszabások a németalföldi osztrák-magyar kötelékforgalomban. Folyó évi október hó 1-én a németalföldi osztrák-magyar vasúti kötelékben 2 uj dijszabás lép életbe, melyek közül az eg'.ik tetszéa­szerir.ti mennyiségekben gyorsáruként feladott élő baromfi küldemé­nyekre szól, a másik pedig különféle, Európában termett fanemüekre érvényes. A baromfi-küldeményekre érvényes dijszabás a következő dij tételeket tartalmazza: Honnan H O v á Honnan Amsterdam j Rotterdamm márka íOO kg.-onkint Arad 25 71 25 71 Baja 25 56 25 56 Brassó 29 76 29 76 Budapest-Ferenczváros 23 26 23 26 Budapest-Kelenföld 23 26 23 26 Budapest, személypályaudvar . 23 26 23 26 Budapest, nyugoti személypályaudvar 23 26 23 26 Csaba 25 26 25 26 Czegléd 24 09 24 09 Félegyháza 24 75 24 75 Gyulafehérvár 27 61 27 61 Halas 24 66 24 66 Hódmező-Vásárhely 25 61 2> 61 Kecskemét 24 46 24 46 Kőbánya 23 26 23 26 Kolozsvár 27 01 27 01 Lúgos ... 27 08 27 08 Maros-Vásárhely 28 11 28 11 Mokrin 25 89 25 89 • Nagy-Kíkinda 26 02 26 02 Nagy-Kőrös 24 29 24 29 Nagy-Míhály 26 41 26 41 Nyíregyháza 25 91 25 91 Orosháza 25 56 25 56 Püspök-Ladány 25 06 25 06 Szabadka 25 06 25 06 Szatymaz 25 26 25 26 Szeged 25 .31 25 31 Szöregh 25 .49 25 49 Taksony 23 .51 23 51 Takta-Harkány 25 .36 25 .36 Újvidék 25 96 25 96 Vácz 23 .26 23 .26 Versecz 27 .24 27 24 A fadijszabásba a magyar kir. államvasutak, valamint a kassa­oderbergi vasút összes nevezetesebb fatermelő illetve szállító állo­másai fel vannak véve, a németalföldi állomások közül pedig a következők fordulnak elő: Alkmaar, Amersfoot, Amsterdam. Apel­doorn, Dordrecht, 's Gravenhage, Haarlem, Helder, Leiden, Nymegen, Rotterdam, Zaandam, Zütphen, Almelo, Amsterdam, Arnheim, B.rgen op Zoom, Boxtel, Breda, Deurne, Deventer, Dordrecht, Ede, Eindhoven, Enschede, Goes, Goor, Gouda, 's Gravenhage, Harlingen, Helmond, Herzogenbusch, Leiden, Maestricht, Middelburg, Nymegen, Roermond, Roosendaal, Rotterdam, Tilburg, Utrecht, Vlissingen, Wageningen, Zevenaar, Zütphen, Zwolle, Boxtel, Gennep, Mii, Uden, Ve hel. Vegyes közlemények. A magyar czégek ismertetése a Kele­ten. A Kereskedelmi Közlemények julius 19-iki számában felhívtuk t. kiállítóink figyelmét a Konstantinápolyban meg­jelenő «Annuaire Orienlal du Commerce, de l'Industrie» czimtár legújabb (10-ik) évfolyamára. Ez a czimtár, mely a Tudakozó Irodában megvan, az előző évfolyamoknál sokkal terjedelmesebb és külalakját, berendezését illetőleg egy színvonalon áll a nagy nyugoti czimtárakkal. Magában foglalja a Török birodalom tiszti czimtárát, a konstantinápolyi kereskedők és iparosok czégeit, (az iparosok ugy a nevek mint a foglalkozások alphabeticus sorrendjében vannak felsorolva), továbbá a Törökbirodalom főbb vidéki városai­nak, Bulgáriának, Egyptomnak, Oroszországnak, Görögor­szágnak és Rumániának rövid czimtárát, végül Konstanti­nápoly városának térképét három lapon. A czimtárban ezelőtt csak konstantinápolyi és franczia czégek közöltek hirdetése! el, mig a jelen évfolyambau más országbeli czé­gek (nevezetesen osztrákok) is hirdetik czikkeiket. Miután kívánatosnak látszik, hogy ezen czimtárban (a Balkánfél­sziget egyetlen czimtára) a magyar czégek is képviselve legyenek, a Kereskedelmi Muzeum igazgatósága az érdeklett kiállítók figyelmét felhívta a czimtárra egy nyilt levélben, mely igy hangzik: Jacques Oberländer ur, az Annuaire Orientál du Commerce cz. évkönyv kiadója, könyvének jövő évi folyamában külön fejezetet fog szentelni a magvar kiviteli kereskedelem ismertetésének és azon kére'emmel fordult hozzám, hogy kiadványát a muzeum tagjainak ajánlanám szives figye'mébe. Alapos értesüléseim szerint a szóban levő évkönyv az egyedüli a Keleten a maga nemében és a legelter­jedtebb czimtár.k egyike. Gondoskodom arról, hogy az évkönyvben kimerítő ismertetés foglaltas ék a budapesti ken skedelmi muzeumról és utalás történjék azon képviselőségekre, melyek a muzeum tagjainak árumintáit bemu­tatni és azok részére üzleteket közvetíteni hivatvák. Azt is tervezem, hogy a muzeum tagjainak sorából azokat, kik már tényleg üzleti össze­köttetésben állanak a krleti piaczokkal, külön pont alatt felsoroljam. Emellett előnyösn k látnám, hogy kivileli czégeink közül azok, melyek azt érdekükb n állónak tartják, külön is gondoskodjanak arról, hogy az évkönyv velük és törekvéseikkel foglalkozzék. Ezek után ajánlom Jacques Oberländer urat t. kiállítóink figyelmébe. Csődeset Boszniában. Sarajevóból jelentik nekünk, hogy Mojse Alkalay bjelinai kereskedő végrehajt ist szenvedett. (1099. sz.) A keleti borok behozatala iránt több oldalról intéztek kérdéseket a Tudakozó Irodához és ezért czélszerünek lát­juk a következő értesüléseinket közzétenni : Szerbiában, azon vidékeken, a hol a phylloxera nem pusztított, az idén jó bortermést várnak. Fehér bor Szerbiában kevés fordul elő, csupán a jagodinai és esacsaki kerületekben és ott az idén meglehetősen jó szüret lesz. Szemendria vidékén is legtöbbnyire fehér bor termett, de ott a phylloxera pusztított. A szerbek a fehér és vörös bor közt az elnevezésben nem distinguálnak szigorúan és erre a megrendelésnél figyelni kell. A szüret Szerbiában szeptember közepén (ó naptár), tehát e hó vége felé kez­dődik. Rumániában belföldi bor-bizományos nincs; a külföldi borczégek maguk küldenek embereket, a kik ott vásárlásokat eszközölnek. Azon kereskedők, a kik hajlandók volnának ügynököket vagy megbízottakat küldeni Rumá­niába, azok — a Tudakozó Iroda utján — a Kereskedelmi Muzeum bukaresti képviselőségéhez fordulhatnak (Alex. Genovitz & Co., Bukarest), mely körülményes útbaigazítás­sal fog nekik szolgálni. Rumániában jó termést várnak, főleg a minőség tekintetében. Fehér bor több kapható, mint vörös. A szüret szeptember végén, illetve október elején kezdődik. Bor hordókban és palaczkokban a behozatalnál Rumániából és Bulgáriából az osztrák-magyar vámterületre métermázsánkint 20 forintot fizet aranyban. A szerbiai borok behozatali vámlételeit a «Keresk. Közlemények» 35. számában közöltük (1031. sz ) Budapest. Légrády testvérek.

Next

/
Thumbnails
Contents