Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)
1891-12-31 / 109. szám
— 128 -löle, érdemes volna ezt a balhiedelmet eloszlatni, a mit talán ugy lehetne elérni, hogy a budapesti török főconsulátussal tanúsíttatnák a magyar vajnak diszaózsirmentes voltát. Az első küldeményeket viziuton (Galatzon át) kellene küldeni és csak a czikk meghonosítása után kellene a vasutat használni, mely a vaj kgrját 38.3 9 frankért szállítja. * Áttérünk végül azokra a czikkekre, a melyek érdekében csak még ezután kell megtenni a lépéseket és pedig annál is inkább, mert a sikert bizvást remélhetjük. A svánv vizeink közül az ötvenes években a borszéki, a nyolczvanas évek közepe táján pedig a mohai Ágnes viz volt a piaezon, de hozzá nem értő, megbízhatatlan ügynökök helytelenül vezették be és most a cseh, német és franczia vizek dominálnak. A Rákóczy-féle viz 1883-ban szintén csak rövid ideig szerepelt. Ez idő szerint csak a Saxlehner-féle Hunyadi-.lános viz (mintegy 25.000 palaczk évenkint) és Mattoni Victoria-vize örvend keresletnek. Utóbbi időben megkíséri ették a Saxlehner-féle vizet hamisítani, amire Bonkovski bey, a szultán udvari vegyésze figyelmeztette a képviselőséget, mely nem késett megtenni a szükséges intézkedéseket. A más eredetű vizekből forgalomba jött 1890-ben 300 láda billini, 500 láda giesshübli, 30 láda karlsbádi, (ezek szállítási költsége a forrástól hajóra téve 103 kgkint 7.20 frt) 180 láda németországi és 90 láda franczia viz. A magyarországi vizek közül a borszéki és a mohai viznek a galatai Heischl czég, mely vagy 80 féle ásványvizet képvisel, nagy eredményt ígér, nemcsak ezen vizek minősége, hanem az olcsóbb szállítás miatt is. Az illető források igazgatóságai a képviselőség utján már most léphetnének összeköttetésbe a nevezett .czéggel. A mintaküldemények megérkezése után a közönséget a napilapok és falragaszok utján kellene figyelmeztetni; a palaczkokat a nagy távolság miatt jól kell dugaszolni és a viz.et erős palaczkokban kell küldeni és pedig 3 /g , 3 /t és 1 /2 literesekben. Czukor kizárólag Triesztből megy a török fővárosba ; a magyar gyáraknak ez idő szerint nincsenek képviselőségeik. F a s z e g igen keresett czikk és évente vagy 30 kocsirakomány érkezik belőle, de a magyar gyárakból semmi sem jön. A magyar keményítő eltűnt a piaczról, mert a franczia áru olcsóbb 2—3%-al és mert a magyar gyárak csak ugy küldenek árut,, ha a pénzt előre kapják, mig a francziák 3 havi hitelt engedélyeznek a czégeknek, melyekről jó értesítést szereztek be. Papir csak szórványosan jött Magyarországból, nevezetesen Fiúméból és Nezsiderből. Sört mintegy 15.000hektolitert hordókban és 10.000 ládát palaczkokban importálnak Ausztriából és Bajorországból. A mágyar sör igen jól versenyezhetne bizonyos feltételek mellett, igy pl., ha a pályaudvaron jégpinczét rendeznének be a mi tetemes előnyöket és megtakarításokat biztositana. Egy konstantinápolyi czég, mely ez idő szerint az általa képviselt osztrák sörből 3.00') hectolitert és 50.000 palaczkot árusit, ajánlatot is tett egy magyar gyárnak, de három hónap óta hiába vár a válaszra. * *. * A képviselőség jelentéséhez mellékelve van egy levél, melyben Seefelder A. stambuli czég felsorolja a czikkeket, melyekkel Konstantinápolyban eredményt lehetne elérni. Ezek a következő : Vas, szögvas TILU jegyű, pléh, szögvas, aczél, ásó, kasza, ráspoly stb., fa és gyalu, gyógyszertári dobozok. Épületasztalosi czikkek, bútor, dió és tölgyfa, kefe és ecset. Porczellán. Papir, csomagoló, iró és nyomdai; szesz, liszt, daraárpa, tészta. * * * A jelentés végül felsorolja a jobb czégeket, melyek hajlandók arra vállalkozni, hogy magyar czikkeket a konstantinápolyi piaezon bevezessenek. Ezek kapcsán megemlitjük, hogy vettük a konstantinápolyi osztrák-magyar kereskedelmi kamara jelentését az 1890-iki üzletévről. Ennek a jelentésnek közérdekű részeit szintén ismertetni fogjuk és ezúttal csak azt emiitjük fel, hogy ehhez a terjedelmes jelentéshez mellékelve van a Konstantinápolyban fennálló osztrák és magyar czégek jegyzéke. Mindkét jegyzék a Tudakozó Irodában megtekinthető (1089. sz.) A szaloniki piacz forgalma/) Vas, ólom, czink rudakban, Angliából és Belgiumból ered s a bevitel fölülhaladja a félmillió forintnyi értéket. Vasszereket Belgium szállít. Acz'dárukat Ausztria. Kézmüárukban első sorban Anglia látja el a piaezot, utána következik Svájcz, Németország, Ausztria. Belgium. Olaszo szág. Mintázott áruk Angliából; a behozatal '/» millió forint. Könnyű selyemáruk Svájezból, tö:ib mint l millió forintért. Posztó Au ztriaból é< Belgiumból. Pamutfonalak török-vörösre festve főleg Belgiumból, több mint 50.000 foriutért. Fehér pamutfonalak csak Angliából, több mint lI /s millió forintért. A bevitel értéke kézmüárukban fölülhaladta a 8 mii ió forintot, de sajnos, hogy ezen fontos bevi eli cvikkben hazánk nem tett még semmi kísérletet, noha mintázott árukban, továbbá kendőkben lehetséges volna eredményt elérni. Papír. Irópapir főleg az ausztriai gyárakból ered s bécsi ós trieszti papir-raktárak kisebb rendeléseket is gyári árakon eszközölnek. Szines papírokat s csomagoló papirost, szalma-papirost Belgium szállít. Szivarka-papirost Ausztria. Papirlemezt Belgium. Üveg. Ezen czikkhen a magyar ipar is versenyzett. Egy magyar gyár k iküldöttje ellátogatott a szaloniki piaezra s két évrn át folytatott levelezés után, a mult évben, érkeztek meg e gyártól az első rendelések. Belterii üveg már vaggonszámra jön direct a gyárból S'.alonikba. Kis üvegesé*, melyek meglehetős mennyiségben kelnek el s eddig St.-Etienneből (Francziaország) kerültek oda most magyar gyárból erednek, mely a magas fuvar daczára versenyképessé vált a franczia készitménynyel szemben. Csiszolt ii é^ben és világítási eszközökben is remélhető eredmény. Ablaküvegben, tükrökben kizárólag Belgiumból ered a behozatal, (80,030 frt). Kis tükrök keretekben Németországból jönnek. Világítási czikkekben. mint lámpaüvegekben egyelőre Németország látja el a piaezot ; Waldenburg (Porosz-Szilézia) direct kocsikban küldi készítményét a piaezra. Porczellánban a bevitel Belgiumból, Angliából s Németországból, továbbá Ausztriából történik. Kis mokka-csészékben (egész olcsó fajtákban) ha'ánkból üzletet lehetne csinálni, miután Németország egész waggonokban csomagolatlanul küldi készítményét ode s hazánk, a közeli fekvés s az olcsóbb tarifa miatt, előnyben van. Bőrök. Czipők készítésére olcsó fajta bőr Egyptomból ered s értéke a 300,000 frtot felülmúlja; finomabb faiok Franczia-, O asz- és Németországból erednek s sajnos, hogy talpbőrökben hazai gyártmánynyal nem lehetett a magas árak miatt üzletet kötni. A finomabb fajok bevitele a 200,000 frt. értéket éri el. Lámpaáruk. Ezen czikkben főleg a bécsi piacz foglalja el az első helyet, a bevitel a 40,000 frtot felülhaladja. Az első magy. lámpagyár részv.-társaság, mely két év előtt utazót küldött Szalonikba s kötött is üzletet, az utóbbi időkben elmaradt. Aranyozott sodrott czikkek bhozatala a 200,000 frtnyi értéket felülhaladja, főleg a bajorországi (Nürnberg mellett lévő) gyárak szállítják ezen czikket vagy direct vagy bécsi kiviteli czégek által. Hazánkban csak egy gyár foglalkozik ezen czike készítésével, de a hazai szükséglet — katonaság számára — érdekli első sorban s a kivitel számára olcsó fajtákat kevés aranytartalommal nem készít. Kötszövő áruk főleg Szászországból jönnek, a behozatal értéke körülbelül 50,000 frt. *) Lásd a Kereskedelmi Közlemények 35. számát.
