Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)

1891-12-31 / 109. szám

— 120 -Szappan, gyümölcs, virágok, és állatok alakjaiban; a mintáénak megfelelő minőségben. Csomagolás 36 és 12 drbot tartalmazó kartonokban; árak 100 kiló nettó számitandók. Tükrök, kis fém-tükrök, minta szerint, sárga vagy fehér pléhből, kerek, tojásdad vagy négyszögalakuak; a legkisebb fajok nagy tuczatja 1 "40—-60"00 frankjával; kelendők továbbá az aranykeretü közönséges nagy fali tükrök. Posztó, sima, gyapjuszinü 136, 150/152 cm., 160 cm. szélességű ; méterje 2-40—15'00 frank ; a jobb fajok jobbára gyapjuszinüek és szolid kékek. Marokkó részére a szöveteket igen erősen kell kikészíteni, azaz lehetőleg sok mézgával és fénynyel. A gyűjteményben be vannak mutatva a legkelendőbb minőségek mintái. Gyapjuszatin (tubiz) 90 és 150 cm. széles, sok mézgáju, jó fogásu és lehetőleg fényes legyen. Arak méterenkint 1*65—2*30 frank. A gyűjtemény a legkelendőbb mintákat tartalmazza. Az itt megnevezett két czikkből Marokkó évenkint mintegy 1.750,000 frt árát importál. Selyemárukat csak néhány év óta hoznak be, de a fogyasztás évről-évre növekszik. Ezidőszerint az évi behozatal mintegy 300,000 frt, holott öt évvel ezelőtt alig rúgott 30,000 írtra. A gyűjtemény tartalmazza a legkelendőbb mintákat a következő czíkkekből: atlasz egyszínű és sávos, koczkás gazé, hímes gazé, satin gauffré, himes tulle, satin pekin broché or stb. Az összes czikkek 45—60 cm. szélesek. A gyűjteményben van továbbá 3 rojtos selyem foulard ; ez a czikk igen kelendő és pedig 80/80 cm., 85/85 cm. és 90/90 cm., 15-00—72-00 frankon tuczatja; legkedveltebbek a szingazdag minták. Gyapjunemez nyomtatva, a minta szerint. Szalmapapir, minta szerint. Közönséges irópapir, fehér, a minta szerint 400—450 ivet tartalmazó rizsmákban, minden rizsma sárga és vörös csomagoló-papirosba göngyölve. G y a p o t p a r k e t, minta szerint. Sátorponyva, minta szerint. Gyümölcskések vörös és kék fanyéllel, különféle formákban és méretekben. Styriai czikk ; a gyűjtemény két mintát tartalmaz. Agyagipari czikkek, kőedényből, lapos tál, leveses tál, salátás tál, tálcza, fehér és tarka, a mellékelt három minta szerint. Porczellánáru, főleg tea-csésze, tarka, keleti rajzokkal és olyan nagyságban, mint a minta; esetleg valamivel kisebb is lehet. Játékkártya, spanyol rendszerű, a minta szerint. Gyapjufonál, fehér, a két minta minősége szerint. Török sapka, (fez) vörös és fekete, a Keleten kelendő mindenféle formákban és fajokban. A gyűjtemény három mintát tartalmaz. Uj czikkek könnyen vezethetők be, ha az élénk színek és a tetszetős alak az arabs ízlésnek megfelelnek. Iparosaink ezekből láthatják, hogy a Kereskedelmi Muzeum uj mintagyüjteményének megtekintéséből igen hasznos gyakorlati tájékozást szerezhetnek. Kiállítások. A temesvári kiállitás kapcsán szeptember 22—27. napjain baromfivásárral összekötött baromfikiállitás rendeztetik. A kiállítandó baromfiak szeptember 20-án küldendők be. Díjazás : diszokmányok, I. és II. osztályú állami dijak (ezüst- és bronzérmek), kiállítási arany-, ezüst- és bronzérmek és elismerő okmányok. A temesvári kiállítást julius hó 19-étől szeptember hó 3-ikáig 193,643 egyén látogatta és a bevétel 41,233 frt 50 krra rúgott. (í. K. K. 18.) Tudósítás Szalonikből A budapesti Keresk. Muzeum állandó tudósitójától. I. Gazdasági viszonyok. Szaloniki gazdasági viszonyai 1890-ben nem mutattak örvendetes képet. Piaczunk megérezte a konstantinápolyi válság visszahatását; az év utolsó negyedében több kézmüáru és gyarmatáru czég beszüntette a fizetéseit és az angol kézmüáru-ipar, mely itt az évek hosszú során monopolizálta az üzletet, érzékeny veszteségeket szenvedett. Ezek a tények és a hírlapok közlései a válságról sok külföldi gyárost arra indítottak, hogy felbontsák az itteni piaczczal való összeköttetéseiket. A válság utóhatása a folyó évben is érezhető volt; de remélni lehet, hogy Maczedónia ez idei kitűnő termése a helyzetet megint meg fogja változtatni és a bizalom ismot helyre fog állani. A bajt növelte a tavalyi nagy tűzvész is, mely szeptember havában több mint 2000 házat hamvasztott el. A városi hatóság elhatározta ugyan, hogy a leégett városrészt újból felépítteti, de mindeddig semmi sem történt és a lakáshiány valóságos kalamitás lett a városban. Az alkalom kedvezőnek látszik arra, hogy egy nagyobbszabásu épitési vállalat az építkezést megkezdje. Kedvező eredményre lehetne számítani, mert a város egyre fejlődik és ujabb időben légszeszvilágitással is bir. Egy itteni vállalkozó közúti vasútra kapott engedélyt, de — tőke hiányában — még meg sem kezdte az épitést. El van rendelve egy kormányzói palota építése és egy belga társulat vízvezetéket tervez. A tervezett közmunkák közül legfontosabb azonban a kikötő újjáépítése. A concessiót a császári civillista minisztériuma nyerte el, mely hajlandó azt vállalkozókra ruházni. A tervezett főbb munkák a következők : 1. szűkebb belső kikötő; 2. hullámtörők épitése ; 3. a kikötő egyes részeinek mélyítése ; 4. egy széles molo épitése, vasúti vágányokkal. Csak ezen munkálatok befejezése után lehetne arról szó, hogy a britt kormány a keletindiai postát, mely most Brindisin át megy Alexandriába, a szaloniki útirányra terelje, mely 60 tengeri mértfölddel rövidebb. Ez a kérdés egyébiránt Magyarországot is érdekli, mert a különben is igen jelentékeny keletindiai posta tetemes személyforgalmat is terelne a magyar vonalakra. A közlekedési ügyekről szólva, különösen ki kell emelnünk azt a tényt, hogy a lefolyt évben Kaulla ur, a «Deutsche Bank» képviselője, engedélyt nyert a s z a 1 onik-monastiri vasút építésére. Az épitést egy franczia társulat, melynek élén gróf Vitali áll, már megkezdte és ez arra kötelezte magát, hogy a 200 kilométernyi vonalat két év leforgása alatt átadja a forgalomnak. Az uj vonal a keleti vasút szaloniki állomása közeléből fog kiindulni és érinteni fogja Garaferia, Niaonsta, Yenidse, Vodena és Florna városokat, (ahol termékeny vidékeket szel át) utóbb pedig Monastirból tovább megy Durazzoig, az Adriai tengerig. A lefolyt évben a hamburgi «Deutsche Levante-Linie» hajói kezdték fölkeresni kikötőnket, 193,538 kgr. árut hoztak be és 140,833 kgr. árut exportáltak. Az év utolsó regyedében egy orosz kereskedelmi és hajózási társulat, hajói is kezdtek idejárni. Versenytársaink erőfeszítéseivel szemben mi sem maradtunk tétlenek és az illetékes tényezők erőteljes fáradó-