Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)

1891-12-31 / 109. szám

— 80 -A Bulgáriával való forgómat illetőleg egyes kiviteli czikkek tekintetében némínemi gyarapodás volt észlelhető. Előnyünkre vált itt a Bulgáriával kötött kereskedelmi szerződés, mely szerint a Bulgáriába való bevitelnél minden áru 8i/a

°/0

-os értékvám aU esik. Magyarország kivitele Bulgáriába csakugyan emelkedik: 1888 első felében 536,617 frt, 1889 1. felében 717,312 frt és 1890 I. felében 789,183 frt értéket képviselt. A kamara örömmel üdvözli a tényt, hogy kereskedelempolitikai viszonyunk Németországgal barátságosabbra fordul, minthogy az erdélyi részekben is az őstermelők széles rétegeit nagyon közvetlenül érdekli, ha vájjon a gazdasági termékek jelentékenyebb bevitele Németországba lehetségessé válik-e vagy sem. Áttérve az egyes üzleti ágak rövid jellemzésére, a jelentés kiemeli, hogy a fa kivitele tág határok közt mozgott, hogy különös élénkség mutatkozott bor dolgában, mivel a magyar, osztrák és külföldi borkereskedők kereslete egészen rendkívüli módon folyt be az üzlet alakulására ; a malmok kedvezőbb keresleti viszonyok következtében kissé szabadabban lélegzettek ; a szeszüzlet a lefolyt év utolsó hónapjaiban, hosszú inség után, némi javulást mutatott ; a detailkereskedés a kereseti viszonyok aránylagos javulása következtében a kerület jelentékeny részében élénkebbre fordult; és ha a helyzet még mindig nem mondható kielégítőnek, kedvező eredményt várnak a vándorkereskedés szabályozásától. Igen meleg kifejezésekben méltatja ezután a jelentés a kereskedelmi miniszter ur azon intézkedéseit, melyek a székely háziiparczikkek értékesítésének szervezését czélozzák. A m. k. államvasutak helyi díjszabásának reformját a jelentés melegen üdvözli; kiemeli ugyan, hogy egynémely különleges kedvezmény elejtése, a szállítási dijak általános mérséklése daczára is. kedvezőtlen befolyást gyakorolna a kamarai kerület egyes ipartelepeinek helyzetére, de reméli, hogy kellően megokolt kérelmek a reformdijszabás uralma alatt is kedvező elintézésre számithatnak és ebben a reményében a kamarát megerősíti az a tapasztalat, hogy az 1891-re engedélyezett díjmérséklések jegyzéke számos olyan tételt tüntet fel, mely egyedül az erdélyi ipar gyámolítását czélzó, jóindulatu törekvésben leli magyarázatát. Terünk nem engedi, hogy ismertessük a kamara jelentéseit az egyes gazdasági és ipari ágakról és igy a jelentésből csak egy-két passzust emelünk ki. így pl. a posztó-iparról ezeket írja a jelentés : ,,Nagy jelentőségű volt, hogy a brassói és nagyszebeni posztó-iparosok 1890-ben állami szállításokban (m. kir. államvasutak, csendőrség, méntelepek, fegyházak) részesittettek. Sajnálatos módon azonban mindinkább érezhetővé válik, hogy a monopoliumban háborgatott nagy vállalkozók, kiknek az erdélyi posztó-ipar alkalmatlanná kezd válni, ettől áraik tetemes leszállítása által igyekeznek egy csapásra megszabadulni, mit annál könynyebben tehetnek, mert eddig nagyon is kedvezményes árakkal dolgoztak. Az ilyetén eljárás következtében elérhető árak mellett iparosaink — kik felől biztosan tudjuk, hogy czikkeik gyártásához csak tiszta gyapjút használnak és a kivitel szolidsága egyik legfőbb gondjukat képezi — csak olyképen vehetnek részt e szállításokban, hogy még a szerény haszonról is lemondanak, csak hogy gyáraikat az üzletpangás idejében foglalkoztathassák. „A magyar posztó-ipar fejlesztésének tehát nagyon érdekében állana, ha az állami szállításokban való részesítés, az ipar fejlesztése szempontjából, olykép vitetnék keresztül, hogy a munkabíró s versenyképes posztógyárak, melyek kereskedelmi czikkek készítésével is foglalkoznak, a szállított áru értékének tényleg megfelelő árak mellett részesiltetnének a nyilvános szállításokban ; nem különben, ha ugy a kincstár, mint a hazai posztóipar gyámolitása érdekében minél előbb eleje vétetnék az utóbbi időben lábrakapott harácsoló versenynek." A kamara fölemlíti, ho^y ,.iparosaink belefáradtak a kiállításokba", de kiemeli, hogy egészen más szempontból itélendők meg a budapesti Kereskedelmi Muzeum szakkiállításai ; ezek jelentőségéről, valamint általában a Kereskedelmi Muzeum igazgatóságának, fiókjainak és állandó tudósítóinak működéséről elismeréssel nyilatkozik és ennek kapcsán fölemlíti a kereskedelmi miniszter úrtól vett azon értesítést, hogy a Kereskedelmi Muzeum tevékenysége ki fog terjesztetni a romániai piaczokra is, mihelyt a fenforgó viszonyok azt megengedik. Végül fölemlítjük a jelentésből, hogy a kamara kerületében 1890-ben 1163 iparigazolvány adatott ki (Brassóban 332, Szebenben 354, N.-Küküllön 127, Háromszékben 95, Csikben 95, Udvarhelyben 83 és Fogarasban 77). Abbahagyatott 262 iparüzlet; bejegyeztetett 87 czég és töröltetett 13. Díjszabások. Folyó évi julius iió 1-én a magyar királyi államvasutak vonalain 1891. évi január hó 1-től érvényes kilométermutató és helyi árudijszabáshoz (II. rész) az I. pótlék lépett hatályba. A kilométermutató pótléka némely határozmányok megváltoztatását, illetve kiegészítését, Nyustya és Zichyfalva állomások nevének megváltoztatását, Budapest-Ferenczváros-Marhavásár állomás, Bród, Moravicza és Caprag megállóhelyek és Herczkó kitérő kilométertávolságait, Zsolcza kitérő kilométertávolságának megváltoztatását, uj megállóhelyek megnyitását és sajtóhibák helyesbítését tartalmazza. Az árudijszabás pótléka némely határozmány megváltoztatását, illetve kiegészítését tartalmazza, nevezetesen: Budapest-Ferenczváros-Marhavásár állomásnak szarvasmarha, juhok és egyéb aprómarha (sertések kivételével), valamint leölt állatok fel- és leadására való berendezése, Zsolcza és Herczkó kitérőknek a kocsirakományokban való teheráruforgalomra való berendezése, az ungvári zugóvonalról Ungvár állomásra szállítandó fa- és faszénszálliimányok után beszedendő illetékeknek mérséklése, a Fiúméba, vagy Fiúméból szállítandó áruknak a kikötői tárakban és szabad rakhelyeken való kezelésére vonatkozó határozmányoknak megváltoztatása és a Vukovár állomáson hajóra, vagy viszont átrakandó áruk után átszállítási illetékek életbeléptetése, továbbá egyes kivételes díjszabások módosítása, illetve kiegészítése, Nyustya és Zichy falva állomások nevének megváltoztatása, Zsolcza kitérő megváltoztatott díjtételei, Herczkó kitérő és csomóponti díjtételei, Drnje-Drávapart állomás beszüntetése s végül sajtóhibák helyesbítése. A mennyiben díjfelemelések állanak be, azok c: ak 1891. évi augusztus hó 1-én lépnek hatályba. Ezen pótlékok a m. kir. államvasutak'dijszabási osztályában, valamint nagyobb állomásain példányonkint 10 krért megszerezhetők. Folyó évi julius hó 1-én a cs. kir. szab. déli vaspályatársaság 1890. jul. 1-étől érvényes díjszabásához a II. pótlék lépett hatályba, mely a határozmányok és áruosztályozás kiegészítését és módosítását; az országhatárig szóló kilométer-távolságok kiegészítését; a 2. kivételes díjszabásnak a Hetzendorf előtt fekvő állomásokra való kiterjesztését; az 5. sz. kivételes díjszabást közönséges és mérsékelt gyorsárukra nézve, s végül: a 6. sz. kivételes díjszabást mindennemű árukra nézve kocsirakományokban tartalmazza. A mennyiben dijfelemelések fordulnának elő, ezen pótlék határozmányai csak 1891. évi augusztus hó 15-én nyernek alkalmazást. Ezen pótlék ára darabonkint 10 krajczár. Román-északnémet kötelék. Folyó évi augusztus hó 1-én ezen köteléki diszabás II. rész I. füzetéhez a YIII, a 2. füzetéhez a VIII., a 3. füzetéhez a IX. és a 4. füzetéhez a IV. pótlék lép érvénybe. Ezen pótlékok a Tudakozó Irodához beérkeztek. Szab. osztrák-magyar államvasuttársaság. 1. Osztrák-magyar vasúti kötelék 2. Helyi forgalom. A szab. osztrák-magyar államvasut-társaság Temesvár állomásától délre fekvő állomásairól származó, a ,,C"' oszt. és a 2. külön díjszabásba tartozó faküldeményekre (tűzifa kivételével), melyek Te-