Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)
1891-06-04 / 47. szám
— 936 — V. Állami kedvezmény. A kereskedelemügyi m. kir. minister a m. kir. pénzügyminister hozzájárulásával az 1890. évi XIII. t.-cz.-ben meghatározott állami kedvezményeket az Észak-magyarországi egyesitett kőszénbánya és iparvállalat részvénytársulat budapesti czég által Baglyasalja községben létesített tojásszén gyári iparleiepe részére az 1891. évi január hó első napjától számítandó tiz évre engedélyezte. V. A nagybritánniai árumegjelölési törvény módosítása. Az 1887. évi nagybritánniai ,,Merchandise Marks Act" egy legutóbb előterjesztett törvényjavaslat által oda szándékoltatik módosíttatni, hogy a vámnyilatkozat, melynek a bevitt áru leírását kell tartalmaznia, a szóban levő törvény értelmében vett árumegjelölésnek tekintendő. Ha tehát a vámnyilatkozat a valóságnak meg nem felel, az angol vámhatóság az ily hamisan bevallolt árukat a törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után ép oly joggal elkobozhatja, mintha maguk az áruk lettek volna hamis megjelöléssel ellátva. Mire az érdekeltek ezennel íigyelmeztettetnek. VI. Engedélyek a kikészitési eljárásra. b) Osztrák czégek részére. 265. szám. Egy kiviteli czégnek durva kamgarn és eső köpenyszövetek és felöltőbélések vámmentes behozatalára, kikészített állapotban leendő kivitelöknek feltétele mellett. 260 szám. Egy kiviteli czégnek külföldi tojás vámmentes behozatalára, az abból készített albumin és tojássárga-conserv kivitelének feltetele mellet). X. Ipartestületi és ipartársulati alapszabályok jóváhagyása. A kereskedelemügyi m. kir. minister a margittai ipartestület kebelében szervezett békéltető-bizottság alapszabályait f. évi 31.645. sz. a. kelt rendeletével az 1884. évi XVII. t.cz. 141. §-a alapján jóváhagyta. XI. Vásárok. A kereskedelemügyi m kir. minister f. évi május hó 28-án 29967. sz. a. kell rendeletével engedélyt adott arra, hogy Ürményháza községben (Torontálmegye) minden hétfőn hetivásár tartassék. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 33.3821. sz. a. k. rendeletével megengedte, hogy a Veszprémvármegye területéhez tartozó Siófok községben a f. évi ápril hó 15-ére esett, de elmaradt országos vásár helyett f. évi junius hó 17-én póívásár tartassék. XII. Közlemények consulatusaink jelentéseiből. Zürich (1890. évi jelentés.) A külföldi liszt bevitele csökkent. Az osztrák-magyar monarchiából csak 64200 q. viletett be, szemben az 1889. év folyamán bevitt 97300 q.val, s e menyiség még kisebb lett volna, ha a svájczi malmok az év utolsó részében a nagy hideg következtében nem kényszerültek volna működésűket egy időre megszüntetni. A magyar malmok különben igen tartózkodó állást foglaltak el. Azon körülménynek, hogy az árak időnkint igen alacsonyak voltak, oka nagyrészt, abban rejlett, hogy a svájczi pékek a magyar lisztet csak belföldi liszttel keverve használják sütésre. Az u. n. „félfehér" lisztnek ára q.-kint 36 és 37 frank közt ingadozott. (E lisztfajta megegyezik a budapesti malmok 43 /4 számu őrleményeivel.) Tojásbevitelünk Svájczba emelkedett. Kivitelünk ezen ága nagy mértékbén fejlődhetnék, ha az áru kiválasztása és csomagolása tekintetében kivileli czégeink nagyobb gondossággal járnának el s törekednének a piacz sajátlagos igényeihez alkalmazkodni. Az osztrák-magyar monarchia területéről csak Stájerországból szállítanak kifogástalan árút. A legsilányabb minőségűek a magyarországi tojások; s ezeket csak azért veszik, mert olcsóbbak, mini a sokkal frisebb szállítmányokban kapható és gondosabban elcsomagolt olasz tojások Tojásküldeményeinknél különösen azt kifogásolják, hogy a ládák rosszul lévén leszegezve és a hézagok nem lévén kellően kitömve, mindig sok bennök a törött s hogy igen hosszú ideig, néha 13—14 napig is vannak útban, holott Rómából vagy Nápolyból is 4, legfelebb 5 nap alatt érkeznek Svájczba a tojásszállitmányok, még pedig mint kedvezményes viteldijt élvező gyorsárúk. A stájerországi kiviteli czégek által követett azon eljárás, miszerint a tojások cspmagolására használt ládákon a szalma berakása előtt két réteg erős papirost teritnek, igen alkalmasnak bizonyult a hőmérséklet gyors változásából származó káros befolyás ellensúlyozására. A lefolyt évben 994,000 hl. vagyis 46,600 hl.-rel több bor hozatott be külföldről, mint a megelőző 1889. évben. A fenti menyiségből 184,000 hl. esik az osztrák-magyar monarchiára. Olaszországból 298,000, Francziaországból 271,000, Spanyolországból 100,000, Szerbiából és Romániából 48,000 hl. vitetett be. Mindezen országok közül csak Olaszország és az osztrák-magyar monarchia veszítettek tért. Svájcz nyugati részében, hol leginkább az olcsó fehérbort keresik, a szüséglet java részét délspanyolországi, a vörösborszükségletet pedig girondéi franczia, kataloniai spanyol és többfajta olasz borokkal fedezték. Svájcz keleti részében házasitás czéljából különösen siciliai és apuliai borokat vásároltak. A magyar borok fogyasztása pedig azért \ csökkent, mivel az árak 1890. őszén a termelés színhelyén is oly magasak voltak, hogy előnyösebb volt azokat ott eladni, mint még Svájczba kivinni. A finomabb erdélyi fehér-, továbbá szegzárdi, pécsvidéki és gyöngyös-egervidéki vörösboroknak azonban mindig volt kelete. Az 1890. év első felében vitettek először a svájczi piaczra a Kecskemét, Kis-Kőrös, B.-Gyula, Szabadka, Debreczen, Miskolcz és Temesvár vidékén termett homoki fehér borok, melyek keleti Svájcz piaczain, jelenlegi tisztaságukban előreláthatólag jó kelendőségnek fognak örvendeni.
