Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-04-09 / 29. szám

— 566 — IT-. ! A bejegyzést ren rvil'cliyi ,<lel6 végzés kelte törvényszékj1 ^„^é " A rzég ! ,, , . ° - éu » fióktelepek szószerinti szövege |1 0 i>-« Czégvezetők és felszámoló ezég­vezetők A társaság jogviszonyai 5 J gl Jegyzet Budapesti k. és v. tvs'/.ék 1891 .márc.23. 15302. sz. 2529/1 Mannheimi biz­tosító társaság magyarországi vezér képviselő­sége General Reprä­sentanz der Mannheimer Versicherungs-Gesellschaft für Ungarn FCtelep Manheim Fióktelep Budapest „S. & W. Hoff­mann" czég ma­gyaror.-zági kép­viselő. Ezen részvénytársaság a Mannheim­ban 1879. évi május hó 2. napján létre­jött társasági szerződés alapján kelet­kezett. A vállalat tárgya: A biztosítási üz­let minden ágának folytatása. Kivéve vannak a biztosítási üzlet azon ágai a melyekhez a badeni országos törvények szerint az állami jóváhagyás szükségel­tetik. A magyar korona országaira felállí­tott vezérügynökség üzletköre: a ten­geri, folyami és szárazon való szállitások biztosítása Tartama: Határozatlan időre terjed. Alaptőkéje : 8.000,000 márka, mely 8000 névre szóló egyenként 1000 márka értékű részvényre oszlik. A magyar­országi ügyletek kötésének biztosítására szükséges 100,000 forint a „pesti magyar kereskedelmi bank"-nál van elhelyezve. A magyarországi vezérképviselőség képviselője az ,,S. & W. Hoffmann" budapesti bejegyzett czég. kinek ebbeli minősége és czégjegyzési jogosultsága bejegyeztetett. A fiókczég érvényes jegyzése : akként történik, hogy az előirt, vagy előnyomott fiókczég alá a magyarországi képviselő czégaláirását, jelenleg az „S. & W. Hoffmann" czégnek czégjegyzésre jogosí­tott tagjai az „S. & W. Hoffmann" czég­aláirást jegyzik. A fiókczég hirdetményei : a „Buda­pesti Közlöny" czimü hivatalos hírlapban tétetnek közzé. Okmánytár: 436. szám. A főtelep a mann­heimi nagyh. Bíró­ságnál a társas czé­gek jegyzékének III. kötet 11. szám alatt van bejegyezve. Az alaptőke és a tartalék alapjainak elhelyezése csak kö­vetkező módokon történhetik: a) árvaszerüleg biz­tos jelzálogokban, vagy német zálog­levél intézetek oly zálogleveleiben, me­lyek törvény, vagy ministeri rendelet által árvapénzek el­helyezésére megen­gedvék : b) bemutatóra szóló papírokban, a melyek a német birodalom, vagy ahhoz tartozó valamely állam által kibocsájtattak, vagy melyek valamely fennemlitett állam tekintélye alatt tes­tületek, vagy közsé­gek által kibocsát­tattak és egy egy­szer s mindenkorra meghatározott tétel szerint kamatoztat­nak. Más papírokban való elhelyezés csak any­nyiban és csak oly mértékban engedte­tik meg, a melyben idegen állam által az üzlet folytatásá­hoz abban való meg­engedésére ezen pa­pírokban biztosíté­kok követeltetnek : c) ingatlanok meg­szerzése csak annyi­ban van megengedve, a mennyiben a tár­saság részére üzlet­helyiségek megszer­zéséről, vagy künlevő követelések biztosí­tásáról van szó. A dijpénzek a mennyi­ben a főczél (a károk idejekorán való meg­fizetésének) sérelme nélkül történhetik, jó váltók leszámíto­lására is a birodalmi bank elvei szerint fordíthatók. A tár­sasági pénzek elhe­lyezésére vonatkozó szabályok nem al­kalmazhatók az üz­let-forgalom által eredő bankházaknál és ügynökségeknél lé­tező követelésekre.

Next

/
Thumbnails
Contents