Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

[WI — 78 1 öt és baromfit vett át bizományszerü eladásra, tTUjf jipl kg> saját üz­lethelyiségében naponta történő kicsiny- és nagybani árverésen a leg­előnyösebben tudott értékesíteni. Külön, jól berendezett helyisége és ketrrczei vannak több ezer darab baromfi átvételére cs néhány napi eltartására, ahol azok a hosszú uton szenvedett bágyadtsá.tól felélén­külnek, miáltal az eladásnál jobb árak érhetők el. Ezt a körülményt baromfilenyésztőink különös figyelmébe ajánljuk, nemcsak azért, mert Berlin nagy fogyasztója a mindenféle baromfinak, melyet nagy mei.y­nyiségben importál a külföldről, hanem azért is, mert tenyésztőink jobb árakon értékesíthetik a baromfit, mint Bécsben, ahova baromfi­kivitelünk legnagyobb része irányul, ugy, hogy a nagy verseny nyomja az árakat. Az állatbehozatal rendszeres üzhetése czéljából a czég több nagyobb és szállitóképes magyar marhakereskedővel nagyobh számú kérődző állatok szállítására több esztendőre* kötött szerződést. A czég csak jó minőségű és kifogástalan csomagolású árut fo^ad el ; közve­títéséért — a szállitási dijak, vám stb. levonása után — csakhat szá­zelék jutalékot számit fel s a teljesített eladás után azonnal és ponto­san leszámol. Ez előnyösnek látszó ajánlat folytán indíttatva érezzük magun­kat a Kereskedelmi Muzeum tagjait ez uton ezen czég ajánlatára figyelmeztetni. Az érdeklődők a Muzeum Tudakozó Irodájától megtud­hatják a kérdéses czég nevét, illetve a Tudakozó Iroda a netán hozzá beküldött ajánlatokat tl fogja juttatni a kérdéses czéghez. Az érdek­lődők a Tudakozó Iroda utján szokott módon, megbízható értesítést kaphatnak a kérdéses czég megbízhatóságáról és hitelképességéről, továbbá díjtalan értesítést a szállítandó czikkek szállítási költségeiről (az ország bármely pontjától Berlinig), továbbá a német határon fize­tendő vámtételről. (443. sz.) Hasonló kéréssel fordult ujabban a Kereskedelmi Muzeumhoz egy lipcsei baromfi- és vadhu kereskedő. (586. sz.) Megemlítjük ezek kapcsán (, Nemzet" 3169—174.), hogy gróf Bethlen András földmivelési miniszter ur az ország szőlőtermelőihez körlevelet intézett, melyben a csemegeszőlő-termelés viszonyait fejte­getve, felhívja őket, hogy a csemegeszőlő-készleteizre vonatkozó ada­tokat a velük közölt bélyegmentes bejelentő-iv mintája, szerint, legké­sőbb julius hó 15-ikéig a földmivelési minisztérium VI—IX. osztályá­ban jelentsék be. Az adatok ezután bel- és külföldön közzé fognak tétetni. Beje­lentő-minták kaphatók a budapesti, tarczali, ménesi, érdiószegi, nagy­enye'li és tapolczai vinczellériskoláknál, a pozsonyi, szegszárdi és egri borászati tanfolyamoknál, a Miklóstelepnél Kecskeméten, Rácz Sándor sz.-fehérvári, Adamovich Lázár pápai és Bucher Alajos n1 -marosi vin­cztllériskolai tanítóknál, Heinrich József horgosi (Szeged mellett), Gruz­man Dénes mísztótfalusi, Tus Antal gödöllői, Derto Miklós'pécsi vándorta" nitókná1, Wf'ny János fehértemplomi és Máriássy Antal kassai filoxera­felügyelőknél. Magyarország vizeinek statisztikája. A hivatalos „Statisztikai Közlemények" sorozatában megjelent és a Tudakozó Irodában olvas ható: „Magyarország vizeinek statisztikája". Bellusi Baross Gábor ke­reskedelemügyi m. kir. miniszter ur megbízásából kiadja az országos magyar kir. statisztikai hivatal és ennek felügyelete alatt szerkesztette Zawadowski Alfréd min. fogalmazó. A munka két részre oszlik. Az I. rész (450 lap) tartalma Keleti Károly min. tanácsos bevezetése; az egyes hazai fo'.yók leírása, a vizmérczék, csapadékmérő és árvizjelző állomások ismertetése, az árvizek leírása, a hazai folyók szabályozása körül történtek előadása, a 16 dunamenti és a 34 tiszavidéki ármen­tesilő és vizszabályozó társulat viszonyainak részletezése. A VI. feje­zett ismerteti az állam által létesített viz zabályozási munkálatok költ­ségeit, az ármentesitő társulatok pénzügyi viszonyait, az árvizek elleni védekezéseket és az adóelengedéseket. A második rész tartalmaz 55 táblázatot (428. lap), 9 grafikai mellékletet és Magyarország vízrajzi térképét. A nagybecsű munka két kötetének ára 4 frt. Khina kereskedelme. Legközelebb megjelent és a Tudakozó Iro­dában olvasható dr. Grunzel Józsefnek „Die kommerzielle Entwick­lung Chinas in den letzten 25 Jahren" czimü könyve, mely tömören, (96 lap) ismerteti Khina kereskedelmét, közlekedési eszközeit, vám­ügyi viszonyait, szerződéses kikötőinek forgalmát, a birodalom összes külkereskedelméhek adatait, a hajózási forgalmat, az átviteli forgalmat, a vámbevételeket és ezután külön-külön tárgyalja a behozatal cs a kivitel tárgyát képező főbb czikkeket. A függelékben fel vannak so­rolva a Khináia vonatkozó fontosabb uj munkák. A stuttgarti kiviteli mintaraktárnak 1891. április 1-éig terjedő jelentése, melyet a napokban vettünk, ép ugy kezdődik, mint a drezdai hasonló intézménynek legutóbb ismertettük jelenlése : panaszszal a forgalom csökkenése miatt. A csökkenést a délamerikai válságok okozták, amelyek hatását a német ipar azzal iparkodik helyreütni, hogy az angol gyarmatokban próbál szerencsét, még pedig olyan ered­ménynyel, hogy a szenvedett csorbát teljesen kiköszörülni reméli. Az intézmény elismeréssel em'iti fel, hogy a sajtó meleg tán.oltás­ban részesítette. A mintaraktár vevőinek száma a következő volt: 1882. 26, 1887. 196, 1883. 121, 1888. 251, 1884, 110, 1889. 235, 1885. 145, 1890. 205. 1886. 186. megrendelések száma s i következő volt : 1882. 90. 1887. 1405, 1883. 760, 1888. 1649, 1884. 913, 1889. 1712, 1885. 1087, 1890. 1571. 1886. 1413, A jelentés a következőkben jellemzi az intézmény tevékeny­ségi körét: „Mindenkor készek vagyunk európai exporteuröknek és tengerentúli importeuröknek a német gyártmányok árjegyzékeit és mintáit rnegkü'deni; a német ipart alaposan ismervén, gyorsan felel­hetünk minden tudakozódásra. Ha megrendelést kapunk, nem szorít­kozunk arra, hogy eljuttatjuk a gyárosokhoz, hanem, ahol szükséges, utána nézünk az árunak és tengeri szállításnak való csomagolásról gon­doskodunk. Próbaküldemények nálunk gyűjtetnek és csomagoltatnak ; gondoskodunk konzulátusok által hitelesített számlákról, elküldésről, biztosításról. Tengerentuli országokból jövő megrendelésekhez váltónak kell mellékelve lennie, vagy hitel kell hogy nekünk nyittassék egy európai czégnél, mely a rakjegy kiszolgáltatása fejében fizetést esz­közöl. Vásárlási jutalékot nem számítunk fel, hanem kívánatra meg­küldjük a gyárosok eredeti számláit. Tekintettel a nagy előnyökre, melyeket német gyártmányok beszerzésénél nyujthatunk, több európai és tengerentúli czég reánk bizta összes szükségleteinek bevásárlását. Hosszas évek tapasztalata folytán ismerjük a különféle piaezok ízlését és igényeit és igy elvállalhatjuk a különféle árunemek összeválogatá­sát, bár ajánlatosabb a mintákat beküldeni vagy a czikkeket részlete­sen leirni." A keresett czikkek felsorolása után a jelentés fölemlíti, hogy 1890-ben szétküldött 190 német, 10 spanyol és 25 olasz kataló­gust, és hogy eddig összesen 8760 katalógus küldetett szét. Az inté­zet igazgatója a lefolyt évben meglátogatta a fontosabb német piaezo­kat. Értesítés adatotl 1890-ben 120, levél érkezett 6129 és elküldetett 7905; továbbá elküldetett 130 mintaküldemény, 955 értesitő és 1200 körlevél. Az intézet 12 külföldi képviselője közül legjobb eredményeket értek el a görögországiak. (580. sz.) A kereskedelmi muzeum tudakozó irodája (Akadémía­utcza 12.) nyitva van minden nap d. e. 9—12-ig, d. u. 3-6-ig. Felvilágosítások rendesen csak írásban adatnak. Kivételes esetekben a tudakozó iroda általános jellegű tájékoztató értesítéseket szóbeli uton is ad, de ha ezek díjszabási vagy vámügyekre vonatkoznak, czélszerübb a fel­világosítást a délutáni órákban kérni. Az értesítések díjmentesen adatnak; külföldi czégek hitelképességére vonatkozó értesítésekért azonban illeték fizetendő és pedig minden tudakolt czég után 1 frt és a fölmerült postaköltség. (Telefonszám 865.) Budapest, Légrády testvérek.

Next

/
Thumbnails
Contents