Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

— 70 — Vegyes közlemények. Erdőbirtokosoknak és faszénkereskedöknek. Egy párisi czég a Tudakozó Irodához fordult azon kéréssel, neveznénk meg neki hazai faszéntermelőket és faszénkereskedőket. Az érdeklettek, akik nelán hajlandók lennének a Kérdéses czéggel üzleti összeköttetésbe lépni, a budapesti kereskedelmi muzeum Tudakozó Irodájában (V., Akadémia­utcza 12. sz. a.) az illető párisi czég közelebbi czimét és lakhelyét megtudhaiják. A Tudakozó Iroda a hozzá beküldendő árjegyzékeket el fogja juttatni a mondott czéghez és esetleg, a szabályzatszerü fel­tételek mellett, annak hitelképességéről megbízható értesítést is sze­rez be. (502. sz.) A horvátországi czimtár 1891-re legközelebb megjelent ésaTudakozó-Irodába beküldetett. Horvát és német nyelven szerkesztették Justic Gy. és Strohmayer Lajos, a zágrábi kereskedelmi kamara tisztviselői. Tar­talmazza Horvátország iparosait és kereskedőit a foglalkozási ágak alphabetikus sorrendjében; ezt követi Fiume és Susak kereskedőinek, iparosainak és gyárainak jegyzéke. (A szlavóniai czégek hiányoznak). A czimtárt megelőzi Zágráb városának leírása horvátul és németül. Ebből fölemiitjük, hogy Zágrábban van 2000 pap, közhivatalnok és tanitó. önálló iparos volt 1881-ben 1311, 1890-ben 2000; kereskedő volt 1881-ben 347 és 1890-ben 600-on felül. Gyár van több mint 20 és pedig egy dohánygyár, egy parketgyár, 3 téglagyár (évi termelés 8 millió tégla), egy czementgyár, több agyagkályhagyár, egy kép- és tükörkeretgyár, egy redőnygyár, egy cognacgyár, két szeszgyár, egy likőr- és 3 eczetgyár, egy szódagyár, két gőzfürész, egy bőrgyár (SOO munkás, 1 millió frt évi forgalom), egy czipőgyár, egy gőzmalom (évi termelés 1 millió frt) és egy gázgyár. Van továbbá ipariskola az asz­talos, esztergályos, lakatos, szobrász, keramia és fafaragási iparágakra. A bulgáriai vetések állásáról Szófiából f. hó 8-iki kelet alatt a következő értesítést vettük: ,,A gabna és a tengeri, a keleti vasút mentén Philippopolis, Seimen, Jamboli és Hermanly környékén le a török határig igen szépen áll és jobb közepes termést igér ; a Duna mentén, Viddin. Lom, Rahovo, Nikápcly, Sistov, Ruscsuk és Szilisz­tria környékén szintén igen szépen áll a termés, de a szárazság, ha még tovább tart, megcsorbitbatja. Repczét keveset termelnek ; a kelet­ruméliai repczevetések eddig jó termést igérn-k. Egyes dunamenti vidékeken féreg támadta meg a vetéseket.'' Külföldi sorsjegyek árusítása Szerbiában. A szerb állami sors­jegyekről szóló törvény 9. szakasza értelmében a szerb földmivelési és kereskedelmi miniszter a szerbiai és külföldi állami sorsjegyek árusításának szabályozására rendeletet bocsátott ki, melynek szerb és német szövege a Tudakozó Irodában (501. sz.) megtekinthető. Föl emiitjük belőle a következő intézkedéseket: Sorsjegyek árusításával csak a Szerbiában bejegyzett czégek foglalkozhatnak, melyek erre a nevezett minisztériumtól külön engedélyt kaptak. Sorsjegyvásár'ó tár­sulatok alakítása Szerbiában tilos. A részletfizetésre eladott sorsjegye­ket a minisztériumnál letétbe kell helyezni és ezért 1% illeték fize­tendő. Ha a vevő a későbbi részleteket a hivatalos lapban történt háromszori felszólítás daczára 60 nap alatt meg nem fizeti, akkor a részletiv kibocsátója visszakapja a sorsjegyet, de a már befizetett részletekből 60°/o-ot a vevőnek és 15%-ot a kincstárnak visszafizet. Ha a sorsjegyre — a teljes lefizetés előtt — nyereség esik, a vevő tartozik a hátralevő részleteket kifizetni és akkor a nyereség őt illeti. Ha a nyeremény nem baladja meg a sorsjegy megállapított árát, akKor a sorsjegyet az eladónak kell átvennie, anélkül hogy a vevő­tőt kártérítést igényelhetne. Csődeset Belgrádban. Harra R. belgrádi bútorkereskedő ellen f. évi junius hó 5-én elrendeltetett a csőd. Hazai czégeink idejekorán figyelmeztetve voltak ezen czég helyzetére és igy főleg bécsi és nürn­bergi czégek vannak érdekelve. (500. sz,) Válság Szófiában. E lárgyban közölt értesítéseink kiegészítéséül fölemiitjük, hogy Kurzsleff I. szófiai nyomdászcég tulajdonosa f. hó 1-én megszökött, állítólag 80,000 frank adósság hátrahagyásával. Magyar czég itt nincs érdekelve. Attól tartanak,' hogy még egy-két czég fog csődbe jutni. (497.) Mexikói kereskedelmi törvény. A nemrég életbelépett uj mexikói kereskedelmi törvény néhány a külföldi czégeket is érdeklő rendelke­zést foglal magában. Nevezetesen elrendeltetik, hogy mindama kül­földi társaságok, melyek Mexikóval kereskedelmi összeköttetést fenn­tartani kívánnak, kötelesek társas-szerződésüket bejegyeztetni; továbbá köteleztetnek a részvénytársaságok havonkénti üzletkimutatást közzé­tenni. E szabályok megtartásáért a külföldi czégeknek Mexikóban szé­kelő képviselői felelősek. Közraktárak felállítását a törvény az illetők szabad tetszésére bizza. (H. H.) Csődesetek Brailában. A brailai cs. és k. konzulátustól veit érte­sítés szerint Stefanovici llia brailai kézmüáru czég csődbe jutott ; csőd­biztos Paraianu P., ideiglenes tömeggondnok Georgescu Constantin; hitelezők gyűlése junius 26-án, követelések beje'enté^e julius 9-én. — Schlesinger Jakab brailai bőráru czég csődjében csődbiztos Paraianu P., tömeggondnok Bardensky ügyéd; hitelezők gyűlése junius 13- m, követelések bejelentése junius 25-én, ezek igazolása julius 8-án. (513, és 512. sz.) A gyöngyház iparról a franczia Moniteur Officiel du Commerce legújabb száma (414. sz.) értesítéseket közöl Perzsiából, Malaccából, Mexicóból, Columbiából és Manillából. Az értesítések a Tudakozó Iro­dában megolvashatok. Francziaország kereskedelme. Az Annales du Commerce Exté­rieur ez évi ötödik füzete 345 lapra terjedő jelentést közöl Franczia­ország külkereskedelméről, amint az 1875-től 1889-ig alakult. A je'en­tés első része az áruczikkek cioportjai szerint, a második rész (118 -345 lapig) a főbb külországokkal való forgalom mérvei szerint ismer­teti Francziaország kereskedelmét. Ausztria-Magyarországgal a forgalom következőleg a'akult: Behozatal Kivitel millió frankokban 188 1 107 8 . . 31-9 188 2 126-1 . . 31'3 188 3 144-8 . . 27-0 188 4 110-7 .. 20 3 188 5 110-5 . . 15-6 188 6 107-9 . . 16 1 188 7 99-1 . . 19-8 188 8 U4-3 ; . 19 6 188 9 124-6 . . 22-6. A jelentés a Tudakozó Irodában megtekinthető. A szászországi kiviteli egylet jelentését az 1889—90-iki évről vettük és közöljük belőle a következő részleteket. Az egyletnek 458 tagja van ; a mult évi kiadás 53.655 márka volt és ezt az összeget a bevételek 1132 márkával haladták meg. A belföldi czikkek drezdai mintaraktárát (205 kiállító) .'80 külföldi látogatta meg; a külföldi czikkek mintaraktára 444 mintát tartalmaz. Az egylet Európa 21 vá­rosában és más világrészek 21 városában tart fenn képviselőségeket. Külföldi czégekről az egyleti tagoknak 615 értesítés adatott (az előző évben 420). A szász kiviteli czégek (87), angol nyelvű diszalbumát számos példányban küldték szét. Kiviteli megbízás volt 591, (az előző évben 419) 405,000 márka összegben, (az e. é. 141.000 márka), de ezek a megbízások jobbára mintákra szóltak, melleket legtöbb eset­ben nagyobb megrendelések követtek. Az egylet 1885 óta áll fenn és létesítése óta a kivitel emelésére összesen 144.509 márkát költött; szét­küldött 55,000 körlevelet, 9,000 német és 8,800 angol katalógust, a k'ivi­teli czikkek öt nyelvű jegyzékéből 8,000 példányt, a diszalbumból 30 példányt; mintaraktárát, melyre 21.471 márkát költölt, összesen meg­látogatta 1885—86-ban 200 külföldi; 1886— 87-ben 2300 (kiviteli kiállí­tás), 1887—88-ban 250, 1888-89-ben 435 és 1889—90-ben 580. Hite­les értesítés ada'ott 2035: próbamegrendelést 2203-at közvetített az egylet 520 czég részére. (506. sz.) Szerb kereskedők társulata. Belgrádban „Srpsko Trgovacsko Udruzsenje" czim alatt országos kereskedő-egylet alakult, melynek feladata a szerb kereskedők testületi érdekeit védeni, a kereskedelmet érdeklő kérdéseket megvitatni és az önhibájukon kivül szerencsétlen­ségbe jutott kereskedőket vagy ezek családjait erkölcsileg és anya­gilag támogatni. (Trg. Gl.) Kereskedelmi ösztöndijak Belgiumban. A belga kormány fiatal kereskedőknek, a kik az antwerpeni felsőbb kereskedelmi iskolát vé­gezték és több évig szolgáltak valamely antwerpeni czégnél, ulazási ösz­töndijakat ad, hogy Kelet-Ázsiába, vagy Dél-Amerikába mehe?senek, ott pedig igyekszik őket előkelő czégeknél elhelyezni, hogy a belga kereskedelemnek szolgálatokat tehessenek. A török-német kereskedelmi szerződés teljes szövegét közli a német „Reichsgesetzblatt" legújabb (17.) száma. A fontos okmány, a Tudakozó Irodában megolvasható. Megemlítjük ennek kapcsán, hogy a cs. és kir. konzulátusok évi jelentéseinek legújabban kizzéteít ivei (12—21.) törökországi konzulátusaink évi jelentéseit tartalmuzák, me­lyek ez idő szerint kiváló érdekkel birnak. Budapest, Légrády testvérek.

Next

/
Thumbnails
Contents