Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

— 60 —" 4. Öntött vasáruk. Ezen a téren Magyaror­szág ipara dominál s mondhatni, hogy Szerbia szükséglete a «Commercguss» és «Fa<;onguss» nevezetű czikkekben ki­zárólag hazai gyárosaink által fedeztetik. Kivételt képeznek ez alól az öntött csövek, mely czikkben gyáraink a német versenyt nem állják meg sikerrel. E speciális czikkben Francziaország is sikeresen versenyez velünk. Felemlítem e helyen, hogy a lefolyt évben kiírva volt cső szállítást a belgrádi vízvezeték számára (kb. 820 vag­gon) felerészben Németország, felerészben pedig Franczia­ország nyerték el. Magyarország részéről csak két vasmű versenyzett, de győztes versenytársaik árait csak meg se közelitették. «C.ommercguss» ára az év végén 10.50 frt. 5. Öntöttvas-kályhák és takarék-tűz­helyek kizárólág Magyarországból hozatnak be és e téren találkozunk a képviselőség által igen jól bevezetett brassói bánya- és kohó-részvénytársasággal. Daczára a nagyon ha­nyatlott vas-áraknak, sikerült az év végéig az alapárt 10°/0 árleengedéssel fentartanunk. Öntött edények és installáczió-czikkek zománczáruk alatt tárgyaltatnak. 6. Fekete bádog: részben Magyarországból, de sok­kal több jön Ausztriából. Az árak eleinte 15.00 frton kezdve, később 11 frtig hanyatlottak. 7. Fehér vas bádog, csak angol gyártmány ke­lendő, minthogy hajlékonyságánál fogva az itteni igényeknek legjobban felel meg. 8. Ónozott bádog. Többnyire stájerországi, kisebb mértékben magyar eredetű lesz használva. Utóbbi áru nem örvend a legjobb hirnek, minthogy túlságos kemény és töré­keny. Árak : eleinte 100 kgrkint 28* frt, később 26, sőt 25 frt. 9. Horganybádog. E czikkben Németország úgy­szólván versenytárs nélkül áll, az áru többnyire «Bécs transito» került ide a lefolyt évben eleinte 35, majd 31 frlnyi ár mellett. 10. Vasszegek, úgynevezett boszniai szegek Kraj­nából jönnek ide és franco Belgrád 100 kgronkint 17 frtnvi árt értek el. 11. Sodronypeczkek sokkal fontosabb czikket ké­peznek mint az előbbi, minthogy a fogyasztás pénzértéke a behozott hengerelt vas értéket megközelitette. Sajnos, hogy hazai gyáraink e czikkben kevés tevékenységet fejtenek ki, minek oka valószínűleg a nyersanyag drágasága lesz. Időközben Németország már az osztrák ipart is túl­szárnyalta, még pedig ár dolgában ép ugy, mint a minő­séget illetőleg. (Düsseldorf és Gleiwitz.) A magyar peczkek ára a campagne elején 14, később 12 frt volt, mig végre 11.50 frtra alászállott, mivel Német­ország 29.50 arany frankon kezdve, lement végre 22.00 arany frankra, ('mindez értve 25 kgros ládákra franco Belgrád). 12. Szerszám kovács-áruk. E czikkben iparunk egyrészt még fejletlen, másrészt oly nagy a saját szükségle­tünk e czikkben, hogy kivitelre csak elvétve akad eset. Az előző években Szerbia eziránti szükséglete Ausztria által fe­deztetett, -— mai nap azonban Németország azt messze túl­szárnyalta e téren, olyannyira, hogy ezen áru Németország­ból 25%-kal olcsóbb, mint Ausztriából. 13. Építési lakatosipar. E czikkben még ke­vésbé vagyunk versenyképesek, mint az előbbiben, mely igen fontos szükségleti czikk, részben Németországból, legnagyobb részt azonban Ausztriából kerül ide, még pedig főleg Brüder Papp gráczi és Machanek prágai czég részéről szállítva. Kívánatos volna, hogy magyar gyáraink a legutóbb tárgyalt két iparág iránt több érdeket tanúsítanának, mivel ezek a nyersanyag és munkaerő teljes kihasználását engedik meg és mivel ez mindig szükségleti czikket fog képezni kivite­lünkre nézve. 14. Kovácsolt vas-csővek. Az évi szükséglet körülbelül 10 kocsirakományt tesz ki, mely Németországból és kisebb részt Ausztriából is fedeztetett. Magyarország ez­ideig nem volt versenyképes, minthogy áraink Ausztriával szemben 5%, sőt Németországgal szemben 12%-kal maga­sabbak. 15. Zománczár u. a) Pléh-zománczáru tetemes mennyiségben hozatik be Ausztriából, nevezetesen Bécs és Brünnből; legjobb árunak ismertetik a «Bartelmus» és a «Brüder Gottlieb és Brauchbar» brünni czég gyártmányai. Magyar gyáraink közül a losonczi és zólyom-brezói dolgozik a szerb piaczczal. A zólyom-brezói gyártmányok mindinkább tért foglalnak, mert eltekintve a zománczozás­tól, mely még némi kívánni valót hagy —a legjobb osztrák gyártmány mellé állíthatók. Az alapárak valamennyi gyárra nézve azonosok és az árengedmény is az elsőrangú gyárosoknál egyenlő; kék és fehér edényeknél 50—52%; márványozott árunál pedig 40— 42% franco Budapest. Utóbbi Ausztriában nagyobb válasz­tékban és ízlésesebben lesz előállítva, mint nálunk. b) Öntött zománcz-edényekre nézve átalánosságban ugyanaz áll, mi a pléh-edényeket illetőleg mondatott, mint­hogy ugyanazon gyárak által is készíttettek mint amaz. Felemlítem, hogy a Brüder Gottlieb és Brauchbar czég ön­tött edényei nehezebbek magyar gyártmányainknál. Az alapárak ismét közösek, ép igy az árengedmény is, utóbbi ugyanis franco Budapest öntött edényeknél 65%, belül fehér, kivül kék zománczos edénynél pedig 50%-ot. tesz ki. Mindkét zománczedény-fajban a kereskedelmi muzeum képviselősége a zólyom-brezói m. kir. vasgyárt igen szép sikerrel vezette itt be, mely siker még nagyobh lesz, ha tökéletesebb zománczozás és jobb csomagolás éretik el. c) Zománczozott installatio-czikkek ez idő szerint még kevéssé kelendők, az a kevés pedig a mi jön, többnyire a Kelsen-féle bécsi czég által szállíttatik, részint szereletlen, részint felszerelt kész állapotban. Szereletlen árukban nagyobb üzlet csakis a belgrádi vízvezeték elkészültével várható. Az általunk képviselt zólyom-brezói vasgyár csakis szereletlen árut szállít, mely lassan ugyan, de kezd tért foglalni. Tájékozásul említem végül, hogy Bécs felszerelt és vizszek­rénynyel, valamint falburkolattal ellátott closeteket 20 frtért. félig felszerelt, azaz oldal- és hátfalburkolat nélküli closete­ket 13.50 frtért szállít Belgrádba díjmentesen. Bádogosáru Ausztria, Magyarország és részben Németországból is kerül ide. Sajtolt fémáruk főleg Ausztriá­ból hozatnak, minthogy az ottani gyárak a szükségelt gé­pezetekkel (szerszámgépek) jobban vannak ellátva a mi gyárainknál. Németország egyes czikkeknél, mint például madár­kalitkák és egyes konyhaszükségleli czikkek 30%, — pléh­tálczákban pedig 4O°/0 -al olcsóbb Ausztriánál és Magyar­országnál. Daczára annak, hogy a gépezeti berendezés még ez idő szerint nem tökéletes — mégis kezdenek honi gyárt­mányaink tért foglalni, s a képviselőségnek sikerült jelenté­keny forgalmat teremteni, főleg vakarok,- pléhgyertyatartók. ónozott tányérok, habkanalak, szegedi vedrek, fazék- és bögrefedelek, kolompok és más ily czikkekkel. Legnehezebb a verseny vakaróknál, a silányabb, de összehasonlithatlanul olcsóbb német gyártmány ellen. Vasbutorok. E czikkben Ausztria majdnem kizá­rólag uralja a szerb piaczot, minthogy hazai gyáraink ugv látszik e czikket illetőleg igen kevéssé érdeklődnek a kivi­tel iránt, — mig a bécsi gyárak u. m.: Quittner. Wagner

Next

/
Thumbnails
Contents