Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

r Melléklet a „Központi Értesitő" 1891-iki 11. számához. KERESKEDELMI KOZLEMENYEK A BUDAPESTI KERESKEDELMI MVZEllI KÖRÉBŐL. 1801. Budapest, május hő 14-én. 18. szám. Közgazdasági viszonyok a Királyhágón tili. IL Áttérve az ipari viszonyokra, a kolozsvári kamara jelentése méltatja az ipar érdekében létesült legújabb alkotásokat, az iparnak nyújtható kedvezményekről szóló uj törvényt, az iparbankot, a kereskedelmi bankot, az uj helyi díjszabást, a vasárnapi munkaszünetről, a betegsegélyzésről stb. szóló törvényeket, a Kereskedelmi Muzeum kibővítését, az uj kamarákat, az ipartanácsot; konstatálja, hogy a kormány czéltudatos közgazdasági politikája kedvező visszhangot keltett a nagy közönségben és hogy a vállalkozási kedv ébredése a kamara kerületében is több örvendetes tényben lelt kifejezést. Igy például a kolozsvári pénzintézetek szövetkezve a budapesti ipar- és kereskedelmi bankkal, nagy részvénytársaságot alakítottak a naszódvidéki erdőségek kihasználására ; azuj ipari vállalatok közt említendő a Schöller czég cellulose-gyára Tordán (300,000 frt tőkével), a Mendel Farkas-féle fürész-telep Maros-Vásárhelytt (100,000 frt), a Neuberger testvérek gőzfürésze Tilcsen (30,000 frt), a Frankel-féle fürészvállalat Hesdáton, Egressy Móré Szovátán; a kisczégi, aranykuti és báldi kisebb gőzmalmok, Bálint János szövőipar-telepe Nagy-Enyeden, a maros-vásárhelyi Első erdélyi gyermekjáték- " és fa-diszmü-gyár, a Svoboda Károly hajlított bútorgyára Nagy-Enyeden. A tojás-keréskedés lendületét az is tanúsítja, hogy a mult évben erre az üzletre 17 uj vállalkozó váltolt iparjegyet. A mult évben osztott 1401 iparigazolvány közül szólt: szikvizgvártásra 5, hangszer-készítésre 2, gypsz- és cement-öntvény gyártásra 2, vegyi gyártmányokra 1. A kerület iparosai résztvettek az aradi kiállításban és a bécsi gazdasági kiállításban; legtöbb dicsőséget arattak a budapesti bőripar-kiállításban, amelyet sokan közülök tanulmányoztak. A kolozsvári kiállítás eszméje ez évben is több alkalommal merült fel, de nem birt megfoghatóbb alakot ölteni. Legutóbb azt az eszmét pendítették meg, hogy árucsarnokkal összekötött kiállítást rendezzenek. A Beszterczén 1884-ben alakult közkereseti szövetkezetek (szíjgyártók, tímárok, kalaposok) kedvezően fejlődnek és az egészséges eszme mindinkább beválik. Ez annál örvendetesb, mert vannak iparágaink, a melyek e szövetkezés nélkül igen gyengék és a mai világversenyben, vállvetés nélkül, meg nem állhatnak. Az ipartársulatok legnagyobb része teng; uj tagok csak olyan társulatokba lépnek be, a melyek közös áruhelylyel birnak mint a csizmadiák, vagy nyersanyag közös beszerzésére vállalkoztak, mint a fazekasok, vagy nyersanyag feldolgozó mühelylyel, mint a tímárok csertörö malommal birnak. Ipartestület kettő van, Clyulafehérvárott és Erzsébetvároson. A kolozsvári iparosegyletnek van 300 tagja, 96,000 frt értékű háza és 2300 kötetnyi könyvtára. A beszterczei iparosegylet szerszámminta-gyüjteményt kezdett beszerezni, a szászrégeni iparosegylet szakelőadásokat rendezett. A kamarai kerületben körülbelül 15,000 ipari és kereskedelmi vállalat van. A kereskedelmi szakoktatás kérdésének behalóbb tárgyalása után a jelentés fölemlíti, hogy a kolozsvári kereskedelmi akadémiának 194 növendéke volt, az ország 39 törvényhatóságából, sőt néhány külföldi is. Behatóan fejtegeti továbbá a jelentés az ipar-tanmühelyek kérdését és részletes adatokat közöl a kolozsvári ipar-tanmüheiyekben elért eredményektől és a kamarai kerület tizenhárom alsóbbfoku szakiskolájáról. A b á n y a i p a r r ó 1 szólva a jelentés részletezi az erdélyi bányatermelés értékét és terjedelmét (összehasonlítva az 1888. és 1889. évi adatokat), fölemlíti, hogy a bányabirtokosok száma 450 körül maradt, a bányabirtokok területe több mint 3 millió négyszögméterrel gyarapodott (a miből 2'6 millió az aranybányákra jutott), a szabadkutatások száma 5429-ről 6385-re emelkedett, a bánya-társpénztárak összvagyona pedig 1.194,131 írtról 1.251,577-re emelkedett. Az egeresi kőszenet az uj helyi díjszabás piaczképessé tette, ugy hogy abból 1810-ben 69 kocsi szállíttatott el. (1887-ben csak V7.) Az erdélyi fürdőknél a zónatarifa következtében 6900-ról 8100-ra emelkedett a személyforgalom. A jelentés 20 erdélyrészi fürdőről közli az adatokat, volt pedig ezeknek összesen 8174 vendége (köztük 1366 külföldi) és elszállíttatott belőlük 4.639,304 palaczk ásványvíz. A fémek és fémáruk iparcsoportjában volt önálló vállalkozó 1884-ben 588 (7629 frt kereseti adó), 1890-ben 719 (7292 frt kereseti adó), erősebben szaporodott a bádogosok és kovácsok száma. A gé^oV zer számok, készülékek, műszerek, közieked" .a csoportjában volt önálló vállalkozó 1884-ben 307 (4026 frt ker. adó), 1890-ben 547 (5695 frt ker. adó). A helyi termelés sehogy sem áll arányban a szükséglettel és az előző év óta a gőzkazánok száma 310-ről csak 312-re szaporodott, ami a gőz századában egy év alatt nagyon kevés. Villanyvilágítás csak négy helyen van, a telefon még egy városban sincs közhasználatban. Az iparcsoport fenti szaporodása a cséplőgéptulajdonosok czimén ered olyformán. hogy egy-egy cséplőgépnek sok tulajdonosa van. Ezek száma emelkedett 64-ről 294-re, az órásoké 26-ról 42-re; a gépgyárosok munkája a szeszgyártás szünetelése következtében csökkent, csak a tüzfecskendők révén jutott nekik munka. A kő-, föld-, agyag- és üveg-iparcsoport önálló vállalkozói 1884-ben 209 (1882 ft.) 1890-ben 275 (4287 ft.). A jelentés terjedelmes, de nem részletezzük ; érdekelt kiállítóink megfogják találni az agyagipari kiállítás katalógusában, mely most készül sajtó alá.