Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

— 62 — Román vasutak vezérigazgatóságánál, május 14—26-áig a Miril-Vintileanca vasúthoz szükséges aczélsinek szállítása iránt. (M. 0. 3.) Román egyedárusági igazgatósághoz, ápr. 15—27-ig a dohány­gyárakhoz szükséges papirnemiiek szallitása iránt. (M. 0. 3.) Ugyanoda, apr. 15—27-ig gyufagyártáshoz szükséges 10,000 kgr. stearin szállítása iránt. Kragujeváczon hadmüszakí raktárnál, ápr. 26 —május 8-án különféle fémáruk szállítása iránt. Árlejtési eredmények. Belgrádból irják nekünk folyó hó 17-ik kelet alatt: A szerb hadügyminisztériumnál tegnap tartott árlejtésen Ranko Godjevácz belgrádi vasáru czég egy német gyár nevében 4497 kocsitengely szállítását vállalta el és pedig 100 kilóját elvámolva és raktárba szállítva 60 ezüst frankjával. A keréksinek szállítását Marko O. Markovié vállalta el 100 kgrját elvámolva és raktárba szállítva 23 frankjával. Kiállítások A szegedi fa- (bútor-) kiállítás sikere már teljesen biztosítva van. Kiállítók nemcsak Szegedről, de az ország minden részéből nagy számmal jelentkeztek. A sorsjátékot a pénzügyminister enge­délyezte s igy a kiállítási bizottságnak módjában áll a kiállított tár­gyak egy részét megvásárolni A megrendeléseket gyűjtő bizottság. Ivánkovits János országgyűlési képviselő elnöklete alatt, jónevü iparosok részére munkát gyűjt. Legutóbb a budapesti kir. technológiai ipar­múzeum jelentkezett a kiállításra szerszámgépekkel, nyersanyagok- és félkészitményekkel. E csoport egész külön termet foglal el s a ki­állítás egyik legérdekesebb részét fo«ja képezni. A virágkiállításra Szegedváros összes kertészei jelentkeztek. A bejelentési határidő f. évi május 15-ig meghosszabbíttatott. Bejelentéseket elfogad a ki­állitási iroda (Ifj. Szmollény Nándor titkár, Szeged, ipartestületi ház). A kiállítás f. évi julius 12-én nyittatik meg és aug. 23-án záratik be. Térdijak igen csekélyek. Agyag, ezement-, aszfalt- és köipari kiállítás a budapesti Kereske­delmi Muzeumban, megnyitási határidő 1891. május 15. Komáromi ipar- és gazdasági kiállítás, bejei, határidő ápril 30-ika TenyészállatoK, gazdasági gépek, szerszámok és anyagok kiállí­tása Budapest ápr. 16—21-én, május 3—10-én és május 13 és . 4-én' (Gazd. Lapok febr. 15.) Szegedi fabútor iparkiállitás megny. jul. 12-én. A zágrábi mezőgazdasági kiállításra vonatkozó nyomtatványok megtekinthetők a Tudakozó Irodában. (293/91.) Gazdasági gépversenyt rendez a román földmivelési miniszté­rium, és pedig aug. 10—15. (22—27-én) csép'őgépekkel, szept. 10—15. 22—27-én) vetőgéptkkel. Bejelentén határidő aug. 1—13-a. (M. (0. 285.) Mezőgazdasági kiállítást rendeznek Brémában f. é. junius 4— 8-ig. Kiállítanak lovakat, szarvasmarhát, juhokat, sertéseket, továbbá magok, délvidékre szállítható termékek, trágyanemíiek, takarmányok és végül mezőgazdasági gépek. (A. Z. ápr. 5.) Ser- és szeszfőzdei kiállítás. A párisi kereskedelmi Muzeum állandó kiállítást rendez a ser- és szeszfőzés termékeiből, gépeiből és munkaeszközeiből. (H. M. 13.) A palermói 1891-iki olasz nemzeti kiállítás nemzetközi osztályá­ak (kisipari munkagépek) programmia a «Tudakozó Irodában» meg­ekinthető. A kiállítás nyitva ljsz 1891. november 1-éi.ől 1892. máj. 31. Vegyes közlemények. Pályázat faipariszakrajzokra. A szegedi ipartestület faipari szak­osztálya által rendezendő fa- (butor)-kiállitás bizottsága bárminő faipari készítmény (bútor stb.) ipari szakszerű tervrajzára pályázatot hirdet. A szakrajzok kicsinyben (homlok-, oldal- és alaprajzban) és nagyban (természetes nagyságban egyedül homlokrajzban), tussal, vagy irónnal (a~term. nagysaguak esetleg szénnel készítendők el. Pályázhat bármely magyar állampolgár, kinek iparjoga vagy szabaduló-bizonyitványa van, ha nem is űzi iparát. A tényleges ipar-üzői; azonban előnyben részesülnek. A pályamunkák legkésőbb f. évi julius 10-én déli 12 óráig a kiállítási titkárhoz (ifj. Szmollény Nándor, az «Alföldi Iparlap» szerkesztője, Tisza L. körút 68. sz. Szeged) jeligés levélkével ellátva, névtelenül, bérmentve, nem összehajtva, hanem göngyölve, küldendők be, ily fel­irattal : «Pályamunka a szegedi fa- (bútor-) kiállításra 1891.» Apálya­munkák a kiállítás tartama alatt (1891. julius 12.— aug. 23-ig) köz­szemlére lesznek kitéve. Dijak (a szegedi iparteát. dijai): 1. díj 5 db. 10 frankos arany; II. dij 3 drb. 10 frankos arany; III. díj 2 darab 10 frankos arany. Ezen dijakat, vagy a csak dicséretet nyert rajzok külön oklevéllel is kitiintethetők. A szakszerű megbirálásról a kiáll, bizottság gondoskodik. A dijak a kiáll, bezárása mpján (aug. 23.) osztatnak ki. Egyenlő esetekben szegedi pályázók előnyben részesülnek. Egy szakmára csak egy dij adható ki. Ha azonban csak egy vagy két ára érkezik be pályamunka, ugy egy szakmának két vagy három dij is adható. Az 1, dij csak abszolút becsünek, a II. és III. az aránylag legjobb rajznak adatik ki. A pénzbeli dijat nyert rajz a kiáll. biz. tulajdona marad. Belgrádi czégek. A Kereskedelmi Muzeum tagjait, a kiknek szerbiai kereskedőkkel összeköttetéseik vannak, figyelmeztetjük, hogy egy belgrádi vasáruezég és két ottani kárpitos czégről kaptunk érte­sítést. Megemlítjük továbbá, hogy Neskovits Jován belgrádi szücske­reskedő csődbe jutott és a hitelezők ott tOJO frankkal károsodnak. (357. szám.) A svájezi védjegytörvény végrehajtásáról szóló rendelet, mely 1891 ápr. 7-én bocsáttatott ki, a «Schweizerisches Handelsamtsblatt» ez évi 90. számában tétetik közzé és intézkedést tartalmaz a kiállí­tásokra küldött találmányok ideiglenes védelméről is. A rendelet 1891 julius 1-én lép életbe. Vilanyos világítás La Valettában. A Máltában székelő cs. és k. konzulátustól vett értesítés szerint Málta szigetének kereskedői és ten­gerészi köreiben mind sűrűbben hangoztatják, hogy a la valettai ki­kötőben be kellene hozni a villamos világítást és a lakosság kép­viseleteitől ilyen értelemben már több kérvény érkezett a sziget kor­mányához és törvényhozó tanácsához. Az érdeklett hazai vállalatok e tárgyban bővebb értesítést nyerhetnek a Tudakozó Irodában. Találmányi törvény. A német birodalmi törvénytár legújabb száma (Beichsgesetzblatt Nr. 12) közli az 1891. ápril 7-iki uj szaba­dalmi törvényt, a melyet az érdeklődők a Tudakozó Irodában meg­olvashatnak. Válság Livornóban. A Carradini-czégnek és az anconai ezukor­finomitó gyárnak bukása aggályos következményeket vonhat maga után Livorno kereskedelmére nézve, miután ezen bukások következ­tében számos kiskereskedő, a kinek az említett czégek ellen követelése volt, annyira megkárosult, hogy üzleti kötelezettségének nem képes eleget tenni. A veszteséget, melyet a livornói piacz az emiitett bu­kások folytán szenvedett, 10—12 millióra becsülik ; különösen nagy veszteségeket szenvedtek oly előkelő czégek, minők Maurocordato, Roda-Canacchi, Dalgas, Monbellí és a livornoi bank. Ezen banknak, továbbá Maurocordato, Kasser et Meyer, Kieffer del Moro czégeknek a törvényszék moratoriumot engedélyezett. A bank ezenkívül a tos­cánai bank segélyével hitelezőinek egyelőre 30%-ot kifizetett. A Roda­canacchi czég beszüntette fizetéseit; néhány terménykereskedő és nagyobb bőrkereskedő hir szerint szorult helyzetbe jutott. Ezekhez képest igen ajánlatos, ha iparosaink és kereskedőink a livornói czé­gekkel való összeköttetéseknél nagy óvatossággal járnak el és hitel­nyújtás tekintetében minden egyes esetben a Kereskedelmi Muzeum Tudakozó Irodája utján tájékozást szereznek maguknak. (333.) A román gyáripar előmozdítása czéljából 1887-ben alkotott ro­mán törvény kihirdetése óta 1891. február végéig összesen 84 romá­niai gyár részesült a törvényes kedvezményekben és pedig: 4 papír­gyár, 9 bőrgyár, 1 vassodrony- és szögecsgyár, 1 mezőgazdasági szerszámgyár, 1 hajlított fabutorgyár, 5 hydrauíicus mész- és czement­gyár, 1 gypszgyár, 1 bazalt- és agyagedénygyár, 1 téglagyár, 1 czipő­szeg- és gyufaszálgyár, 14 gőzfiirész, 2 tölgyfaparkettgyár, 11 kötélgyár, 1 gyapjuszövetgyár, 2 posztógyár, 1 filanell-paszomány harisnya- és keztyügyár, 4 vegyészeti és olajgyár. 2 petroleumgyár, 2 üveggyár, 2 kartongyár, 5 sztearin, szappan- és illatszergyár, 1 meidingi kályha­gyár, 1 fémedénygyár, 2 liqueur- és cognacgyár, 2 keményítőgyár, 1 pótkávégyár, 1 hentesárugyár. Erdészeti tőrvény Szerbiában. A szerb szkupstina megszavazott egy törvényt, mely rendezi Szerbiában az erdészeti ügyeket. Az «Odjek» (57. sz.) ismertető czikke szerint a törvény főbb intézkedései a követ­kezők: Minden községnek, melynek mnes erdeje, 5 év alatt legalább 5 hektárt kell plántálnia. Az erdők müvelése és üzeme megállapítandó terv szerint fog történni. Magánhasználatra való fatenyésztés (30 köb­méterig), továbbá a házi és mezőgazdasági czélokra való üzem adó­mentes. Az erdőbevételekből alap létesíttetik, mely az erdőüzem költ­ségeinek fedezésére fog fordíttatni. A német dohánygyárosok és dohánykereskedők egylete a német szövetségtanácshoz azt a kérést intézte, hogy a német-osztrák-magyar kereskedelmi szerződés iránti tárgyalások során az élelmiszerek vámja leszállittassék. A dohányt illetőleg az egylet azt óhajtja, hogy „a do­hánygyártmányok, ha a behozatali vám és a fennálló illeték megfize­tése mellett Auszfria-Magyarországba behozattak, ott a szabadforga­lomba legyenek hozhatók.'1 Az uj franczia vámtarifa. A franczia hivatalos lap most közli az uj vámtarifaügyi bizottság részletes jelentéseit. Igy az április 11-iki és 12-iki számokban (98 és 99) közli a fa-vámokról szóló részletes jelentést, mely számos táblázatban tünteti fel az európai fatermelést, annak főbb nemeit, a fakereskedelemre vonatkozó adatokat a főbb fanemek szerint, az egyes fanemek árait ; a parafakereskedés és az algieri fakereskedés adatait stb. A «Journal Officiel» ápril 12-iki (99.) száma a csont, tojás, viasz, méz, tej, vaj és sajt vámtételeire vonat­kozó részletes jelentést közli. Budapest, Légrády testvérek.

Next

/
Thumbnails
Contents