Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

— 40 —" forgalom egész más alakot ölthet. (Kiállítók : Kothman Imre Szabadka, Jurisits Márton Budapest. Boros testvérek Budapest, Árkav Sándor Budapest.) Köfedéilemez. Üzletek csak készfizetés mellett történtek. (Kiállító : Biehn János. Budapest. ) Hajlított fabútor. A fabútor forgalom igen örvendetetesen fejlődött és alapos kilátás van további terjeszkedésre. (Kiállító: Thonet testvérek.) Háztartási czikkek. Erőteljes versenyképes czégek ebben a czikkben jó sikereket érhetnek el. (Kiállítók : Boros testvérek, Budapest és Lootz F. Brassó.) Üveg A belgrádi czégek 1889. deczember havában, az üveg-kartell létesülése előtt, előre fedezték egész évi szükségletüket: 1890-ben a tábla-üveg magas kartell-árai az üzletet szerfölött nehezítették.«(Kiállítók : Egyesült magyarországi üveggyárak részvénytársasága, Budapest; I. szlavóniai üveggyár-részvénytársaság, Eszék.) Fónó és szövöáru. A forgalom főleg kékfestő-árukban emelkedett: zsákokban az osztrákokkal és angolokkal a mostani árak mellett, nem birunk versenyezni : felső-magyarországi vásznaink a szerb igényekhez képest túlságosan jók, tehát nagyon drágák; aranyi'onatokkal Szerbiában csak négy nagykereskedő czég szerepel mint vevő és ezek szükségletét majdnem kizárólag mi fedezzük. (Kiállítók: Goldberger S. F. és fiai. Klinger H.. Budapest; Wein Károly és T. Késmárk.) Czukrot. amennyiben a képviselőség kapott, könnyű volt elhelyezni. (Kiállító: Stummer Károly.) Szalámi, csak kiskereskedőknél kis tételekben hozható forgalomba, ami nehezíti a pénzbehajtást. (Kiállítók : Czinner és Társa, Szeged: Del Medico P. íia. Budapest.) Cognac forgalma tetemesen javult, mert a képviselőség igen olcsó áruval jelenhetett meg a piaczon (12 palaczk 25 frank): de nagyobb kivitelre egyelőre nem igen számithatni. mert a szerbiai közönség első sorban az olcsó szerbiai gyártmányt fogyasztja. (Kiállító: Blau M. Fiai Nagy-Kanizsa.) Sör. A bevitel koczkázattal és tetemes kiadással jár : a belföldi készítmény jelentékeny előnyökben is részesül. (Kiállító : Dreher A. Kőbánya ) Szesz. A forgalom erősen emelkedett, kivált október és november hóban. (Kiállító : a szegedi szeszgyár részvénytársaság.) Ásványvizek. Itt, csak a gyógyszerészek által igényelt vizeket keresik ; a nagyközönség szerb savanyuvizeket fogyaszt és legfeljebb még giesshübelit. (Kiállító: Edeskuthy L.) Vegyészeti czikkek. A forgalom javult ugyan, de az üzlet sok nehézséggel jár, mert a vevők jobbára kiskereskedők, ugy hogy a pénzbehajtás nehézkes. (Kiállítók: Pesti spódiumgyár, Lusztig és Beck, Budapest; Gruber János, Budapest: Bausch P. és fiai, Budapest.) Kőolaj : A forgalom némileg javult noha az erős verseny gyenge minőségű áruval rontotta az üzletet. (Kiállító: Schottola Ernő, Budapest.) Bőr és szijak : A forgalom januárban volt a legerősebb, mikor a képviselőség a szerb hadügyminisztériumnál erősebb szállítást eszközölt ki; de az erős brünni verseny miatt ez csak nyomott árak mellett történhetett. (Kiállítók: Machlup H. és fiai: Marguliesz Miksa, Budapest.) Papir : A képviselőség csak papirkészitményeket szállít és ezekben a forgalom jól fejlődött, de még sokkal nagyobb lendületet vehetne, ha papírgyárak is képviselve volnának a mintaraktárban. (Kiállító : Bigler J. F. Budapest.) Likörök : Az árusítók üzleti eljárása olyan volt, hogy ezzel a czikkel egyelőre fel kellett hagyni. Halak : Csak kiskereskedőkkel lehet üzletet kötni és ezeknél a pénzbehajtás sok bajt okoz. (Kiállító : Salter és társa, Budapest.) Epitöfa: Á szükséglet, nem csekély, de a belgrádi építő- és ácsmestereknek már régibb idő óta vannak közvetlen összeköttetéseik Magyarországgal. Végül még csak azt kell újból kiemelnünk, hogy a képviselőségnek csak egy kétes követelése volt és a veszteség ott sem fogja megközelíteni a 100 frtot. A személyi ügyek, melyek a lefolyt év első három hónapjában akadályozták a képviselőség működését, el lettek intézve és igy bizton reméljük, hogy a képviselőség mind jobban fog megfelelni a kiállítók várakozásainak és a Belgrádban létesített, vagy még létesítendő hasonnemü intézmények közt ezentúl is az első helyet fogja elfoglalni. Statisztika és vámügyek. Dohány kereskedőink figyelmébe. Az a!giri cs. és k. főkonzulátus jelentése szerint tervbe vétetett, hogy az A'girban fennáll idohány és szivarvám rövid idő alatt felemeltessék, még pedig a levél dohány (100 kgkint) 20.60 franknyi vámja 80 frankra, a szivar (100 kgkint) 160 franknyi vámja 375 frankra. Ezen már legközelebb várható vámelés következtében dohánytermékeink kivitele Algirba lehetetlenné fog válni. Az átmeneti idő alatt azonban jelentékeny mennyiséget lehetne oda kivinnünk, miután az ottani kereskedők a vámzár beállta előtt minél nagyobb mennyiségű dohányt és szivait törekszenek még a jelenlegi vám mellett bevinni, annyival is inkább, mert a vámzár életbeléptetésig a dohány Algírból a többi franczia gyarmatokba 100 kgrkint 20 frank vám mellett vihető be, mig a külföldi államokból közvetlenül a gyarmatokba bevitt dohány 160 frank vám alá esik. Ennélfogva előnyös a dohányt elébb Algírban nemz.tesiteni, s csak azután vinni be a többi franczia gyarmatokba. Megjegyzendő azonban, hogy Algírban csakis 20—40 frt árban talál a dohány kész piaezra és csakis jól égő dohány számithat kelendőségre. A közelebbi teendők iránt az érdeklődők részletesb útbaigazítást nyerhetnek a Tudakozó-Irodától. (216. sz.) Az uj franczia vámtarifa. A «Journal Officiel de la République Francai se > f. é. 67. és következő számaiban az érdeklődők megolvashatják a franczia kamara vámügyi bizottságának Méline volt földmivelésügyi miniszter tollából folyt általános jelentését az uj franczia vámtarifa ügyében. A jelentés köztudomásúlag védvámos irányban halad és a franczia kikötő városok kereskedelmi kamarái köréből mind több és több tiltakozás hangzik fel. Az élénk agitáczióról, mely az uj vámtarifa ügyében megindult, hű tudósítások olvashaták kivált két szaklapban, a párisi «Journal des chambres de Commerce» és a «Journal des Tarifs et Traités de Commerce»-ben, melyek a Tudakozó Irodában az érdeklődők rendelkezésére állanak. Megemlítjük még, hogy Méline jelentése érdekes táblázatokban tünteti fel a franczia külkereskedelem főösszegeit 1835-től 1890-ig. Változások a spanyol vámtarifában. Az 1891. évi január 1-től fogva a vám a következő áruk után a bevitelnél Spanyolországba a következő : Herélt lovak darabonként 180.— Pesetas Egyéb lovak, kanczák is » 135.— » Öszvérek » 80.— » Szamarak » 12.— » Szarvasmarha » 40.— » Sertés » 20.— Juh kecske és k. m. n. n. állatok ... » 2.40 » Hus, sózott, szárított v. füstölt állapotban . 100 kg. 11.60 » Sertéshús és sertészsír, ide értve a szalonnát is » » 50.— » Egyéb hus > » 18.— » Rizs hámozatlan > » 5.30 » Rizs hámozott . » 10.60 » Ruza » » 8.— » Búzaliszt » » 13.20 » Egyéb szemes gabonanem a kölest kivéve . » » 4.40 » Egyéb lisztnem üek » » 7.15 » Azon javaslatok alapján, melyeket a kereskedelmi szerződések reformvámjai tanulmányozására kiküldött bizottság előterjesztett, foi'ja a kormány az általános vámtarifát kidolgozni és nemsokára közzététetni. Ezen vámtarifa, mely 1892. fecruár hó 1-én fog életbe lépni.