Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

— 32 —" A kereskedői testületek feladata : 1. kereskedelmi iskolákat alapitani; 2. vizsgáló bizottságokat alakítani; 3. a segélyügyet szervezni; 4. odahatni, hogy tagjai, amennyire csak lehet, szerbiai czikkeket szerezzenek be, a hazai ipar pedig minőség és ár tekintetében megfelelő czikkekkel lássa el a kereskedelmet; 5. létesítsenek kiviteli áruraktárakat, tőzsdét, hitelintézeteket, közvetítést a külkereskedelemmel, szállítási vállalatokat, és mozdítsák elő a hazai iparvállalatok létesítését. (172. §.) A kereskedelmi testületek ezen feladatok létesítése czéljából országos szövetkezetet létesíthetnek. (173. §.) A fennálló testületek az alapjaikat átadják a közalapok igazgatóságának (Uprava fondova), mely kereskedelmi alapot fog létesíteni Ha ez az alap 100,000 frankra fog rúgni, akkor a jövedelem 1 °/0

levonásával a szerb kivitel fejlesztését czélzó intézetek javára, továbbá kereskedők özvegyeinek és árváinak segélyezésére fordítandó. (175. §.) A XIII. fejezet a közvetítőkről szól. Ilyenek négyfélék vannak: 1. alkuszok, kik saját felelősség nélkül közvetítik az adást-vevést; 2. szállítmányozók, a kik a rájuk bízott árukat továbbítják; 3. ügynökök, a kik kereskedőket vagv iparoso- I kat képviselnek; 4. bizományosok, a kik eladás végett árukat átvesznek bizományba. (176. §.) A közvetítők bizonyítani tartoznak, hogy értenek a kereskedelmi számtanhoz és a könyvvitelhez, és ismerik a rájuk vonatkozó törvényeket; hogy legalább 3 évig működtek kereskedésben; hogy polgári jogaikat élvezik, jó magaviseletűek és nincsenek csőd alatt. (178. §.) Külföldiek semmiféle nemét a közvetítésnek nem folytathatják, hacsak az illető állam kereskedelmi szerződése máskép nem intézkedik: de ez esetben is ugyanolyan feltételekhez kötvék, mint a szerb polgárok. De külföldről behozott árut mindenesetre csak ugy adhatnak el, ha az általuk képviselt czég a vevőnek közvetlenül küldi az árut; saját üzleti helyiségükben csakis mintákat tarthatnak, melyeket semmi szín alatt sem szabad eladniok. (179. §.) A XV. fejezet a büntetésekről szól. A pénzbírság 5 franktól 150 frankig, a fogságbüntetés j 1 naptól 30 napig terjedhet. (182. §.) 50 frank birsággal vagy 20 napi fogsággal büntettetik, a ki üzletet nyit a nélkül, hogy az ipartestületbe iratkozott volna. (187. §.) Miután az itt ismertetett törvényjavaslat sűrűn említi az államtanácsot megemlítjük^ hogy a szerb államtanács ügyrendjéről szóló törvényt a szerb hivatalos lap 1891. február 12-iki (33-ik) száma teszi közzé. Statisztika és vámügyek. Zoll-Compass a czime azon vaskos évkönyvnek, melyet a bécsi kereskedelmi muzeum az osztrák kereskedelemügyi minisztérium megbízásából, és a cs. és kir. külügyminisztérium által rendelkezésére bocsátott hiteles adatokból állított össze és adott ki. Ezen évkönyv gyűjteményét képezi az európai vámterületekben, valamint A'gir, Egyptom, Marokkó, Tunis, Britt-India, Sina, Japan, Perzsia, az Egyesült Államok, Argentína és Brazília vámterületében érvényes behozatali és kiviteli vámtarifáknak. Megtaláljuk benne minden egyes államnak más állammal kötött kereskedelmi szerződéseinek keltét és lejáratának idejét magyarázatokkal ellátva, továbbá a vámeljárást s az illető or*zág külforgalmi statisztikáját, mindezt az 1891. évi február hó l-e szerinti állapot szerint feldolgozva. Ezen kereskedelmi segédkönyv nemcsak minden exporteurnek és importeumek, hanem hivataloknak, kereskedelmi- és iparkamarákrak, szállítóknak és bizományosoknak s általában mindenkinek ajánlható, a ki áruk kivitelével és behozatalával üzletszerűen foglalkozik, vagy a ki ezekről felvilágosítást adni hivatva van Miután az 1891. év folytán a rumán, orosz, esetleg török vámtarifákon kivül az összes egyéb vámtarifákban alig fog változás történni, e könyv az egész éven át vámügyi do'gokban hiteles segédkönyvül használható. Az esetleges változásokat a «Compass» szerkesztősége nyilvántartani fogja és kiadóhivatalánál az azokról készítendő jegyzetek, mint pótlékok olcsón megszerezhetők lesznek. A könyv, melynek második évfolyama jelent most meg. s a mely a «Tudakozódó irodában» megtekinthető, könyvkereskedői uton o. é. hét forintért megszerezhető. Előjegyzési eljárás. Előfordult eset következtében figyelmeztetjük kíllitóinkat, hogy kivitelnél külföldi vásárokra vagy bizonytalan eladisra, az előjegyzési eljárást vegyék igénybe, hogy eladatlan áruikat vámmentesen ismét visszahozathassák. Az 1887. évi XXV. t. cz. X. czikkének 4. pontja tartalmazza az erre vonatkozó intézkedést, és e törvény a tudakozódó irodában is megtekinthető. Kereskedelmi kamarák és kereskedelmi muzeumok. A Rómában megjelenő «Bulletin Financier International» (8. sz.) jelenti, hogy az olasz kormány által Belgrádba n, 1890. szeptemper havában létesite t olasz kereskedelmi ügynökség igen kielégítő eredményeket ért el. A rnult év utolsó négy hónapjában az ügynökség a szerb kormánynál olasz czégek ré°zére k8.000 frank ára megrendeléseket eszközölt ki és ezen felül 42.635 frank ára egyéb üzletet csinált. Az ügynökségnél 214 ohsz czég van bejelentve és ezek közül 118 czég küldött Belgrádba mintákat. A szerb államvasutak legutóbb 140 vasúti kocsi szállítására hirdetvén pályázatot, a szállítást a milanói Invitti cz g nyerte el. A görög külügyminisztérium, athéni hirek szerint, bizottságot küldött ki, mely tervet fog kidolgozni az iránt, hogy Konstantinápolyban, Smyrnánábm, AlexandriáLan és néhány nagyobb európai városban görög keresk delmi kamarák állíttassanak fel. Díjszabások. Az I. cs. és kir. szab. dunagőzhajózási társaság, a f. évi hajózási idény kezdetével, a gyors- és teheráru-forgalom számára egy alaposan átdolgozott uj díjszabást léptet életbe, mely az 1887. évi julius 1-én érvényre jutott batározmányokat összes pótlékiival együ't teljesen hatályon kivül helyezi. A délnémet dunagőzhajózási társaságnak 1888. évi márcz us hó 1-étől érvényes árud jszabásához f. évi márczius 1-én II. számu pótlék lép életbe, mely a díjszabási határozmányoknak, a díjszabásoknak és az áruosztályozásnak változásait és kiegészítéseit tartalmazza. Az osztrák magyar—svájczi vasúti kötelékben 1886. évi január hó 1-től nrvényes díjszabás I. részéhez folyó évi április hó 1-ével II. pótlék fog életbe lépni. Tartalma: az általános határozmányok 25. §ának kiegészítés. A Ruttkán, illetve Kassán át irányuló felső-sziléziai osztr. magyar kőszén-forgalomban f. é. márczius hó 1-én uj kivételes díjszabás lép életbe, mely által az 1890. évi január hó 20-tól érvényes kivételes díjszabás, az ahoz kiadott I. póilékKal együ't hatályon kivül helyeztetett. Az uj kivételes díjszabásba coaks-szállitmányokra nézve be nem vont Balogfalva Barczika, Feled, Fükk,» Knván-Gyetva, Rimabánya, Rimaszécs, Sajó-S t.-Péter, Somos-Ujfalu és Szliács állomások régi tételei 1891. évi márczius hó v géig érvénvben maradnak. A bajor—osztr. magyar vasuti köteléki árudijszabás II. rész 1. füzetéhez 1891. márczius 1-én a XV. pótkk lép életbe a következő tartalommal: 1. Laufen állomás felvétele. 2. Többrendbeli kivételes díjszabás kiegészítése, még pedig a pótküldeményekre érvényes 9., a szóda számára érvényes 11-ik és a koczkakövekszámára érvényes 28-ik kivételes díjszabás kiegészítése. 3. Uj kivételes díjszabás nád stb. számára (32. sz.) 4. Uj kivételes díjszabás hegyi krétára (33. sz.)