Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)
1891-06-28 / 54. szám
— 29 Segéd csak az lehet, a ki két évig inas volt es kellő sikerrel tette le a vizsgát. (113 és 114. §.) Idegen alattvalók Szerbiában nem dolgozhatnak mint segédek az iparügyi miniszter engedélye nélkül, hacsak az illető állammal kötött kereskedelmi szerződés máskép nem intézkedik. De még ez esetben is csak ugy adatik meg az • engedély, ha az illetők leteszik a fentjelzett vizsgát, mely alól csak akkor menthetők fel, ha legalább 4 évig már dolgoztak mint segédek vagy ipariskolát végeztek. (120. §.) A gyárakban 12 éven alóli és tanköteles gyermekeket egyáltalán nem, 12—14 éveseket naponkint csak hat órán át, 14—16 éveseket naponkint csak 10 órán át szabad foglalkoztatni. (129. §.) A gyermekek csak nappal dolgozhatnak és kellő pihenési időközökkel. Ünnep- és vasárnapokon a gyermekmunka tilos és felnőttek sem kényszeríthetők a munkára. A VIII. fejezet meghatározza az ipartestületek kötelezettségeit a betegsegélyezés körül. A segélypénztárhoz a mesterek és a segédek járulnak, utóbbiak legfeljebb bérük 3%-ával. (135. §.) A IX. fejezet a cooperativ szövetkezetekről szól. A X fejezet a gyártelepekről szól. Gyártelepet alapithat minden szerb állampolgár, aki kimutatja, hogy van kellő tőkéje és vagy maga bir képesisitéssel, vagy van képesített üzletvezetője. (150 §.) Külföldi alattvalók gyártelepet csak a nemzeti szkupstina jóváhagyása mellett létesíthetnek. De a szkupstina is csak ugy adhatja meg az engédélyt, ha 1. a kerületi főnök tanúsítja, hogy a gyár a tervezett helyen te .állitható; 2. ha az iparügyi miniszter igazolja, hogy — a menynyiben társulatról van szó — a társulat szabályai megfelelnek a törvényeknek; 8. ha a gyáros illetékes hatósága bizonyítja, hogy a gyáros, vagy annak képviselője a gyár vezetésére alkalmas és élvezi polgári jogait; 4. ha a gyáros kijelenti, hogy iparvállalata ügyeiben elismeri a szerb birák illetékességét; 5. ha társulat akar gyárat alapítani, arra kötelezi magát, hogy az igazgatóság, vagy ennek teljhatalmú képviselősége Szerbiában lesz; 6. ha kimutatja, hogy kellő tőkével bir; 7. ha arra kötelezi magát, hogy első sorban szerb munkásokat alkalmaz és nyersanyagát csak annyiban szerzi be külföldről, a mennyiben az Szerbiában nem kapható. (153. §.) Az állam bármely iparágból egyedáruságot csinálhat, de azt a jogát átruházhatja — a szkupstina beleegyezésével — magánvállalkozóra vagy társulatra. (154. §.) (Folytatás köv.) Statisztika és vámügyek. Svájcz külkereskedelméről a Bernben megjelenő «Schweizerisches Handelsblatt» 3?. száma a következő adatokat köz]i: Behozatal Kivitel Összforgalom millió frankokban. 1885. 75G 666 1422 1886. 799 667 1466 1887. 837 671 1508 1888. 827 673 1500 1889. 956 711 . 1667 1890. 1002 725 1727 Az 1890-iki behozatalból l /ä jut élelmi és élvezeti czikkekre, 77 selyemre és selyemárukra, 84 millió nemesfémekre és 62 millió gyapjúra és gyapjuárukra. A kivitelben selyem 119 millióval, gyapot és gyapotáruk 160 millióval és órák 101 millióval szerepelnek. Figyelmet érdemel, hogy az állatok behozatala 13.6 nnillóval, az élelmi czikkeké 21 millióval nö\ ekedett 188P-hez képest. 1 Dijszabások. A szab. osztr.-magyar államvasuttársaság értesít, hogy a helyi díjszabásának II. rész la füzetéhez folyó évi január hó 1-én kiadott IV. pótlékban a szered-bécsi viszonylatban az 1. külön díjszabás díjtétele folyó évi márczius hó 1-étől való érvényességgel 49 krról 46 krra helyesbítendő. A lisztraktárak tultömöttsége miatt Bécs helybenre (osztr.-magy. államvasuttársaság) rendelt lisztküldemények felvétele további intézkedésig beszüntetve lett. Már felvett, valamint útban levő ily szállítmányok továbittatni fognak. Dij ke dvezmények. A szab. osztr.-magyar államvasuttársaság Karánsebes és Gavosdia állomásoknál a társaság bizonyos magyar állomásaira rendelt vas-és aczélküldeményekre nézve, folyó évi márczius hó 1-től uj rovatolási díjtételek lépnek hatályba, melyek által a folyó évi január 1-től érvényes helyi árudijszabás II. rész 2 füzetéhez tartozó függelék 24. és 25. tétele alatt hasonló küldemények számára kimutatott mérsékelt díjtételek egyidejűleg hatályon kivül helyeztetnek. Az uj díjtételekre vonatkozó füzet a vasutigazgatóságnál (VI. ker. Teréz-közut 60. sz.) egyenkint 5 krért megszerezhető. Reexpeditionalis kedvezmény a nyíregyházi termény- és áruraktárba betárolt gabona, liszt stb. küldeményekre nézve. A nyíregyházai termény- és áruraktár részvénytársaságnak Nyíregyháza állomással sinösszeköttetésten álló közraktárába vasúton érkező és onnan továbbítandó gabona, liszt, hüvelyesek, olajmagvak, olajpogácsa és olajpogácsaliszt-küldeményekre nézve az osztr.-magyar monarchia tárházaiban betárolt és onnan reexpediálandó küldemények kezelésére és elszámolására 1889. február hó 1-étől érvényes határozm ányok fen tartása mellett, 1891. febr. 15-étől a reexpeditió kedvezménye, vagyis az eredeti feladási állomástól a végleges rendeltetési állomásig fennálló közvetlen dijtétel alkalmazása, a m. k. államvasutak állomásainak egymásközti forgalmában mindazon viszonylatokban, melyek forgalma a fennálló irányítási szabályok értelmében Nyíregyházán át vezettetik, az alábbi feltételek mellett engedélyeztetik : A reexpeditió kedvezménye csak akkor nyer alkalmazást, ha az illető küldemények a nyíregyházai termény- és áruraktárra vannak czimezve és ez által a betárolás napjától számítandó 7 hónapon belül továbbítás czéljából újból feladatnak. Meg van azonban engedve a fuvarlevelekben azon czéget is megnevezni, mely tulajdonos, illetőleg közvetítő gyanánt szerepel. A közvetlen díjtételeken kívül 100 konkint még 1.5 kr reexpeditionális illeték is számíttatik. A reexpeditió kedvezményéből ki vannak zárva oly küldemények, melyek utelőirással ellátott fuvarlevelekkel adatnak fel. A reexpeditió kedvezménye mindjárt a küldeményeknek a közraktárból való továbbítása alkalmával rovatolás utján alkalmaztatik és pedig Nyíregyháza állomás által a küldemények beérkezése alkalmával kiállított rovatlap kivonatok alapján, melyeknek a közraktári gondnokság azon írásbeli megkeresésével kell ellátva lenniök, hogy a küldemények a közvetlen díjtételek alkalmazása mellett továbbittassanak. Egyebekben a küldeménynek betárolása, valamint a reexpeditionális kedvezmény alkalmazására és a szállítási dijak kiegyenlítésére nézve a tárházakban betárolt és ott reexpediált küldemények kezelésére és elszámolására vonatkozó 1889. évi február hó 1-től érvényes fennidézett határozmányok mérvadók. * * * A bajor osztrák-magyar vasúti köteléki díjszabás II. rész 3. füzetéhez folyó évi márczius 1-én a VI. pótlék lép hatályba következő tartalommal: 1. Kivételes díjszabás élelmiszer-, czement-, szóda-, ásványvíznád-, kréta- és sörküldeményekre. 2. A budapesti állomásokra szóló díjtételek egyenlősítése. 3. A Budapestre rendelt küldemények vámkezelése. 4. Crailsheun és Ulm bajor állomásoknak a díjszabásból való kiküszöbölése. 5. Temesvár-Józsefváros tárházak és Temesvár-gyárváros tárház állomások díjtételeinek megszabása. 6. Kivételes díjszabás kaolin-küldeményekre. 7. Rákos állomás felvétele. 8. Rendeleti uton érvényesített díjtételek. 9. Végül helyesbítések. * * *• Az osztrák-magyar bajor forgalomban Európában termett fanemüekre fennálló kivételes díjszabáshoz folyó évi márczius hó 1-én a II. pótlék lép hatályba, mely pótlék egyrészt a déli vasút Barcs állomása, másrészt pedig Dechan, Freilassing, Günzbach és Röthenbach b. Lindau németországi állomásokra közvetlen díjtételeket tartalmaz.
