Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

— 20 —" 4. §. v) A törvény életbeléptetésétől számított egy évi határidőn belül a falusi boltosok tartoznak üzleteikből eltávolítani mindazon árukat, melyeket a jelen törvény értelmében nem szabad áiulniok. Ellenkező esetben az ilyen áruk el fognak koboztatni és a községi pénztár javára eladatni. A mondott határidő a'att egy boltosnak sem szabad az üzletébe olyan árukat beszereznie, melyeknek árusítása a jelen törvényben megtiltatik. A ki ez ellen vét, a 4. czikk V) bekezdése értelmében büntettetik. IV. Az 5. czikk megváltoztattatik és igy hangzik : A falusi üzletekért engedély illeték fizettetik, azon község, egyház vagy zárda javára, amelynek határában a bolt létezik. Azilletés, mely egy évre előre fizettetik, nem lehet kevesebb mint 300 frank és nem nagyobb mint 600 frank. Hogy ezen korlátokon belül mekkora lesz az illeték, azt az illető községi gyűlés, egyházi testület vagy zárda állapítja meg az üzlet megnyitásakor. V. A 7-ik czikkben ezen szó után 4. czikk ez teendő : 4. a). VI. A 8. czikk igy hangzik: Jelen törvény életbe lép, mihelyt a király aláírja. Ezt a törvényjavaslatot a szkupstina f. é. január 24-én (febr. 6-án) kezdte tárgyalni és a tárgyalásban majdnem kizárólag a radicalis párt szónokai szólaltak fel. Az első szónok Stankovics Sztojan ellenezte a javaslatot. Utána Csirkovics Dimitri szólalt fel, a ki azzal vádolta a falusi kereskedőket, hogy a nép anyagi és erkölcsi pusztulását okozzák, mert 20%-kal drágábban adnak el a népnek mindent és 20%-kal olcsóbban vásárolják termékeit, mint a városban ; ők okozzák azt. hogy az asszonyok ellopják a férjeik pénzét és a boltba viszik. Ninics Rasa ellenezte a javaslatot, mely a falusi boltosoktól csak azért tiltja el a vevőket, hogy a városba terelje. Balcsevacz Jován azt a nézetet fejezte ki, hogy a falu, melyben korcsma és bolt van, elpusztul. Csak az országúton kellene ezeket tűrni, a városokban pedig megszüntetni a kövezetvámot. Milojevics Trifun képviselő igy szólt: Ha a haszontalan külföldi áruk útját elakarjuk zárni, a városokban is azt kellene tenni, a mit a falvakban tesznek. Ha megszüntetik a boltokat, meg kell szüntetni a hivatalnokok fizetését és nyugdiját is. A városokban még nagyobb az erkölcstelenség és a pazarlás, mint falu helyen. Stojanovics Jovancse ugy látja, hogy a javaslat a városoknak kedvez, pedig a nép nem járhat mindenért a városba. Popovics Milán azt fejtegette, hogy a boltosok mily rémségesen zsarolják a népet. Angyelkovics Gyóka azt hangoztatta, hogy a kereskedő a honi termelés halálos ellensége, hogy a külföldi ipar ahol megfészkeli magát, olyan mint a piócza és ezért a külföldi termékeket távol kell tartani. Petrovics Stanko ellenzi a törvényjavaslatot, mert ha a kereskedést ennyire korlátozzák, akkor jobb azt teljesen megszüntetni. Borcsics Blagoje elmondja, hogy a falusi kereskedők gazdagodnak és csak az a falu szerencsés, melyben se bolt, se korcsma. Milovanovics Milija ugy látja, hogy a javaslat czélja nem az, hogy az idegen behozatalnak útját állja, hanem az, hogy a külföldi áruk a városokban halmozódjanak össze. A javaslatban nem azt kellene megállapítani, hogy mit szabad árulni, mert hisz az emberi szükségletek sokfélék, hanem azt, hogy mit nem szabad. A jelen szöveg szerint a falusi ember még üveget se kaphat, ablakait hólyagokkal kell majd elzárnia. Az nem igaz, hogy a boltos tönkreteszi a falut, mert az övé virágzik, noha három korcsmáros, két boltos és 70 iparos lakik benne; helyteleníti azt is, hogy a törvény jutalmazni fogja a kémkedést. A tárgyalást a január 25. (február 7-iki) ülésben folytatták. Csurics Milán panaszkodik, hogy a szerb falusi legények a boltosoktól rossz portékát vesznek és a szép szerb népviselet eltűnik; ezért a falusi boltost meg kell szüntetni. .lovanovics Jova helyesli a javaslatot, mely kedvez a nemzeti termelésnek és kitiltja a külföldről hozott haszontalan czikkeket. A külföldi árukra költött pénznek több mint a fele fényűzési ezikkekre megy. Igaz, hogy a városban is költenek fényűzésre. De a nép 95%-a a falvakban lakik és ezekben gátat kell vetni a fényűzésnek. Ha ezt megteszszük, akkor meg fog csappanni a külföldi behozatal. A városokban is csalnak, de a falusi boltosnak erre több alkalma van. Ilics Laza kifejti, hogy a falusi boltosok ártalmasak, mert a külföldi nagyipar czikkeit terjesztik. Srecskovics Panta (liberális párti) elmondja, hogy ő már 20 év óta beszéli, hogy a boltosok megölik majd a szerb termelést; kijelenti, hogy ő csak szerbiai sört iszik, és nem fog a kövér sváboknak pénzt juttatni; végül kijelenti, hogy aki a javaslatot meg nem szavazza, az ellensége a népnek. Ranko Taiszics is ugy vélekedik, hogy minden baj a boltosoktól jön. Dragisa Stanojevics a modern közgazdasági tudomány nevében, melyről három könyvet irt, követeli a falusi boltosok megszüntetését, mert ezek a boltok elősegítik a külföldi czikkek behozatalát. Katics, a radicalis párt egyik vezére, kijelenti, hogy Szerbia kedvezőtlen gazdasági helyzetét a kereskedők okozzák. A jelen törvény nem gátolja a külföldi czikkek behozatalát, de gátolja azok terjesztését. Végül a közgazdasági miniszter szólalt fel, kijelentvén, hogy ezen fényes szónoklatok után nincs mit mondania. A kormány javaslatai azt czélozzák, hogy a hazai termelés fejlesztessék és a külföldi czikkek távol tartassanak. A szkupstina ezután 83 szavazattal 21 ellen elfogadta a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául. A január 26-iki (febr. 8-iki) ülésében a részeletes tárgyalás során módositványokat ajánlottak: azon czikkek közé, melyeknek árulása meg van engedve, fel akarták vétetni a timsót, a gáliczkövet, a rizst és a kaszákat. Vucskovics azt javasolta, hogy a törvényt alkalmazzák minden olyan helységben, melynek 3000-nél kevesebb lakosa van. Valamennyi módositvány közül csak azt az egyet fogadták el, mely az "engedélyilielék maximumát 300 frankban, minimumát 150 frankban állapítja meg. Ezután a közgazdasági tanács és a kereskedelmi iskola létesítéséről szóló javaslatok tárgyalására küldtek ki bizottságot. * A mi már most az uj ipari törvény javaslatát illeti, az is több intézkedést tartalmaz, mely a külföldi czikkek árusítását nehezíti. A terjedelmes törvényjavaslat főbb intézkedéseit egy második czikkben fogjuk ismertetni.