Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

Árlejtések. Szófiai fökonzulátusunk jelentése szerint a szófiai városi hatóság f. é. január hó 28-ra árlejtést hirdet csővekre a vízvezetéknek bérhá­zakba való bevezetésére. A pót-árlejtés (Superlicitation) a következő napon történik. A vállalkozás értéke megközelítőleg 232.000 frank; a leteendő bánatpénz 11.600 frank. Az árlejlési fellételek a szófiai városi batóság műszaki irodájában megtekinthetők. A m. kir. államvasutak szegedi üzletvezetősége árlejtést hirdet 1200q sósav, 375 q liszta horgany, 450q horganyhulladék és 150.000 drb. horganyozott talpfajelzőszeg szállítására az 1891-ik évben. A feltételek, valamint az árlejtési űrlapok a budapesti kereskedelmi muzeum tudakozó irodájában (V. Akademia-utcza 12. sz. a. földszint) megte­kinthetők. Belgrádi konzulátusunk jelentése szerint a szerb kir. ruharaktár Belgradban árlejtést fog tartani még pedig: 1391. január hó 9-én 29.000 mm. bélésvászonra, 10-én 3.500 klgr. talpbőrre, 3.500 klgr. béléstalpbőrre (Brandsohlen), 5.000 csomag vasszegre, 10.000 köteg faforgácsra, 8.000 klgr. csirizre, 500 klgr. szurokra. 1.000 köteg czipész­fonalra és 1.600 klgr. faszegecsre ; végre január 12-én : 120.000 drb. nagy sárga fémgombra, 15.000 drb. kis sárga fém­gombra, 40.000 drb. nagy fehér fémgombra, 5.000 drb. kis fehér fém­gombra, 22.000 drb. kis fekete csontgombra és 10.000 pár drótkapocsra. Bukaresti gyufagyár részére szükséges anyagok szállítása iránt febr. 9—21-én. A m. k. államvasutak hálózata és hajói számára szükséges 120,000 tonna szén, febr. 10-ig. Belgrádi vízvezeték nagy víztartójának építésére január 28-án (febr. 9.) Kiállítások. Agyag-, czement-, aszfalt- és kőipar-kiállitás, 1891. május 15-től jun. 30-ig a budapesti Kereskedelmi Múzeumban. Prágai kiállítás 1891. (Nemzetközi osztály.) Jelentkezés 1891. január 31-ig. Szönyeg-kiállitást rendez f. évi ápr. hó 1-én a bécsi keresk e­delmi muzeum. Bégi és modern keleti szőnyegeket fognak kiállítani és képes katalógust és nagyobb illustrált munkát fognak róla közzétenni. Térdij nem fizettetik. Török nemzeti iparkiállitás és Keresk. Muzeum tervezetét dolgoz­ták ki Mustafa Sefki effendi. a török közmunkaminiszterium kereskedelmi osztályának főnöke és Spiraki Alexandridis effendi. a konstantinápolyi kereskedelmi kamara főtitkára. A tervezetet a török kormány hely­benhagyta. Kiállítás Braziliában. Nemzetközi kiállítás lesz 1892. november havában Saint-Paul városában. Brazília gazdasági viszonyairól az osztrák-magyar consulatusi hatóságok évi jelentéseinek 1890. XI. füze­tében jelent meg az 1889-ről szóló jelentés. Az «Econorniste Frangais» 1891. január 3-iki száma részletes adatokat közöl a braziliai be­vándorlásról. Vegyes közlemények. Osztrák-magyar Levante-forgalom. A cs. k. szab. Déli vasúttár­saság közzéteszi az osztr.-magyar Levante-forgalomra megállapított köz­vetlen díjszabást, melyre e helyütt hívjuk fel a figyelmet. Az I. rész tar­talmazza az általános ha tározmán yokat. Ezen díjszabás megállapittatott az aussig-tepliczi, a cseh-északi, a cseh-nyugoti, a buschtehrádi, a Fer­dinand császár északi, a morva-sziléziai központi, az osztrák-észak­nyugoti, és a dél-északi összekötő vasút, az osztrák államvasutak, a szab. osztrák-magyar államvasút, a cseh-kereskedelmi vasút, a magy. kir. államvasutak, a királyi bajor államvasutak igazgatóságai, és az osz­trák-magyar Lloyd igazgató-tanácsa, valamint a déli vasút igazgató­sága között, utóbbi igazgatóság, mint a bécs-pottendorfi—bécs-ujhelyi vasút üzletvezetője ezen vasút nevében is. A II. rész 1-ső füzete: tartalmaz közvetlen díjtételeket különféle áruk kivitelére osztrák vasúti állomásokról Piraeus, Syra, Smyrna, Salonik, Dedeagatsch, Galatz Konstantinápoly. és Küstendje kikötőhelyekre; a II. rész 2-ik Braila füzete tartalmaz közvetlen díjtételeket különféle áruk kivitelére (Ma­gyarországból) magyar, illetve horvát vasúti állomásokról, Piraeus, Syra, Galat/ Smyrna, Salonik, Dedeagats, Konstantinápoly 1 és Küstendje Braila kikötőhelyekre. Vízvezeték Sofiában. A bolgár hivatalos lap 278. száma közli a sofiai főpolgármester hirdetését, mely szerint 1891. január 16—28. nap­ján megtartják az árlejtést a Sófia városában létesítendő vízvezetékre. Az óvadék 11.000 frank; a munka költsége 232,000 frankra van elő­irányozva. Bosznia erdői. A Gesetz und Verordnungsblatt f. Bosnien f. é. első száma közli Bosznia és Herczegovina tartományi kormányának 1890. decz. 17-iki két rendeletét: 1. az erdőrendőrség elleni kihágások inegfe­nyitéséről, 2. a boszniai és herczegovinai magánerdők üzeméről és az azok felett erdőrendészetileg gyakorlandó felügyeletről. A nevezett laphoz mellékelve megérkezett a sorszám szerinti és a betüsoros tárgymutató az 1890-iki évfolyamhoz, amely a tudakozó iroda könyv­tárában megvan. Romániai czégek. Azon iparosaink és kereskedőink számára, kik Bomániával sürübb üzleti összeköttetéseket tartanak fenn, a tudakozó iroda beszerezte a Bukarestben alakult hitelezői egylet prospectusát, alapszabályait és díjszabását, valamint tagjainak névjegyzékét. Ez az egylet 1890. január 1-étől mult év végéig mintegy 10,000 kül- és belföldi félnek vagy 2500 romániai czégről adott értesítést. A tuda­kozó iroda beszerezte továbbá az 1890-iki «Annuairede Boumanie»-t, mely Bománia tiszti czimtárát, kereskedőinek és iparosainak czim­jegyzékét közli. Az Annuaire tartalmazza továbbá a román alkotmány szövegét, az 1889—90-iki költségvetést, a vasúti és hajózási utmu­tatót és díjszabást, a védjegyekre, czégbejegyzésekre vonatkozó tör­vényeket, az 1889-iki világkiállításon kitüntetett román kiállítók jegy­zékét, a román vámtarifát és a szerb-román kereskedelmi szerződést. Uj ipari törvény Szerbiában. A tudakozó irodába járó szerb lapok közlik a szkupstina elé terjesztett ipari törvényjavaslatot, mely rendezi az egyes iparüzők viszonyát, az ipartársulatok működésének feltételeit, a segédek, tanonczok és gyári munkások viszonyait stb. Az ipartársulatok tőkéjéből ipari alap lesz létesítendő, mely felerészben elszegényedett iparosok, vagy elhalt iparosok árvái javára, felrészbeu pedig iparhiteli intézet létesítésére fordítandó. A 72. és 73. czikkek megállapítják, hogy külföldiek milyen feltételek mellett (képesítés) létesíthetnek Szerbiában ipari vállalatokat. Uj consuli ügynökségek Szerbiában. A szerb hivatalos lap decz. 23. (január 3-iki) száma tudatja, hogy az újonnan létesített szerb­osztrák-magyar consuli ügynökök megkezdték működésüket és pedi^ Frilzmannn István ur Badujeváczban 1890. deczember 1—13-án, Mariő Jevrem ur Szendrőben (Semendria) 1890. november 10—22-én. Meg­említjük itt, hogy a radujeváczi kikötő végpontja a zajcsár-raduje­váczi bánvavasutnak. és több izben szó volt róla, hogy ez a bánya­vasut normális vágányu vasuttá építtetvén ki, Nisig vezettetnék, hogy a vasút nélküli Kelet-Szerbia összeköttetést nyerjen Szalonikkal és az í Al-Dunával. Kövezetvám szerb városokban. A szerb hivatalos lap 1890. 282 és 283-ík száma közli a belgrádi és nisi kövezetvám uj szabály­zatát és tarifáját, melyek oly heves felszólalásokra adtak okot. Szerbiai termékek árai. A belgrádi cs. és k. consulatus a le­folyt tiz évet felölelő táblázatokat dolgozott ki a gabonanemüek, bor­nak, sörnek és húsnak Szerbiában megállapított havi és évi átlagárak­ról. A táblázatok a tudakozó irodában f. hó végéig megtekinthető.». A szaloniki szerb kereskedelmi ügynökség a szerb hivatalos lapban figyelmezteti a szerb termelőket, hogy Szalonikhan raktárt rendezett he és az odaküldött terményekre, (melyeknek eladását is közvetíti) előlegeket ad. A franczia kereskedelem Romániában nagy erőfeszítéseket tesz, hogy ott tért hódítson. Galatzban franczia kereskedelmi kamara szer­vezkedett, melynek programmjáról a <Moniteur Officiel du Com­merce» 1890. évi 391-iki száma részleles közleményeket ad. Gőzgépek balesetei. A franczia hivatalos lap f. é. 1. száma közzéteszi a közmunka-minisztérium terjedelmes jelentését a balese­tekről, melyek 1889-ben Francziaországban gőzgépeknél előfordultak. A jelentés részletezi az illető gépek czélját, az egyes balesetek körül­ményeit, következményeit és okait. A kimutatás 41 balesetről ad jelentést. Budapest, Légrády testvérek.

Next

/
Thumbnails
Contents