Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-14 / 50. szám

— 990 — V. Kinevezés. A kereskedelemügyi minister a bpesti kir. zálogházak közvetítő intézetei felett gvakorlandó főfelügyelet czéljából általa alakított bizottság elnökévé dr. Schnierer Gyula min. tanácsost, tagjaivá Szász Róberl ministeri osztálytanácsost és Kövesdy Béla ministeri számtanácsost nevezte ki ; a főváros képviseletében pedig e bizottságba tagokul Viola Imre fővárosi tanácsnok, mint a tanácsi I. ügyosztály vezetője, Dezsényi József fővárosi bizottsági tag és a fővárosi számvevőség egy szakközege lett kiküldve. V. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek folyó évi 32370. sz. a. kelt rendelete a budapesti kir. zálogházak közvetítő intézetei felett gyakorlandó főfelügyelet tárgyában. 1. §. A kereskedelemügyi minister a kir. zálogházak közveti tői szolgálatának szabályozása tárgyában 1891. évi februá1' hó 27-én 11538. sz. a. kibocsátott rendelete 28. §.-ának érintetlenül hagyása mellett, a közvetítő intézetek feletti főfelügyelet gyakorlása czéljából állandó bizottságot alakit. 2- §• A bizottság az elnökből és négy tagból áll. A bizottság elnökét és két tagját a kereskedelemügyi minister nevezi ki, két tagot pedig a főváros közönsége küld a bizottságba. Ezenkívül a főváros közönsége a bizottság mellé egy számvevőségi szakközeget, a kereskedelemügyi minister pedig egy jegyzőt rendel. 3. §. A bizottság teendője : a) a bizottság kiküldöttei által, bármikor megvizsgáltathatja, de évenkint legalább kétszer megvizsgálni köteles a fennálló intézetek helyiségeit, az ügykezelést s ált Iában a közvetítőknek a közönséggel szemben való eljárását stb. s meggyőződést szerez arról, vájjon az illető közvetítő teljesiti-e mindazt, amit az 1-ső §-ban említett rendelet a közvetítőnek kötelességévé tesz. Az 1-ső §-ban emiitett rendelet 26. §-ának második bekezdésében a kereskedelemügyi minister részére fentartott helyszíni vizsgálatokkal szintén e bizottság fog megbízatni. A bizottság oly mulasztás vagy szabályellenes eljárásról, mely a közvetítői jognak elvonását vagy a közvetítő intézet vezetőjének megbüntetését vonhatja maga után, a kereskedelemügyi ministernek azonnal jelentést tesz; e mollett évenkint legalább egyszer a bizottság működéséről és tett tapasztalairól a ministernek szintén jelentést tesz. b) vizsgálata tárgyává teszi a bizottság azt, vájjon a felállított közvetítői intézetek elhelyezése a közönség érdekeinek megfelel-e, s e részben előterjesztést tesz a kereskedelemügyi ministernek netalán szükséges uj közvetítő intézetek felállítása, esetleg a már fenálló intézetek más helyre való áthelyezése iránt. c) valamely közvetitő üzletének áthelyezése iránt, vagy egy közvetítői üzletnek, akár önkéntes lemondás, akár a közvetitői jog elvonása következtében való megszűnése esetében, a megürült állás betöltése iránt beérkezendő folyamodások a bizottságnak kiadatnak, mely azokat véleményező jelentése kíséretében a kereskedelemügyi minister elé terjeszti. d) a bizottság általában hivatva van minden oly ügyben véleményező javaslatot terjeszteni a kereskedelemügyi minister elé, mely a kir. zálogházak közvetítői intézményével összefügg, vagy közvetítői szolgálatnak a közönség érdekeinek megfelelő javítását és czélszerübbé tételét előmozdítani alkalmas. 4. §• A bizottság üléseit a szükséghez képest - az elnök hivja össze, a 3-ik §. c) pontjában emiitett esetekben azonban a bizottságot 3 nap alatt összehívni köteles. Budapest, 1891. junius 5-én. Baross. XII. Közlemények consulatusaink jelentéseiből. Liverpooli főconsulnak 1890. évi jelentése szerint lisztkivitelünk Nagybrittanniába. mely 1880-ban még 1946.038 mázsát tett (1333.622 font sterling értékben), a lefolyt évben 1369.887 mázsára (969.512 font sterling értékben) szállott le; e csökkenést részben a belföldi lisztgyártás fejlődése, részben pedig az amerikai terméknek fokozott mértékben való elterjedése idézte elő. Algiri főconsulunk 1890. évi jelentése szerint, az algiri piaczon a következő osztrák és magyar árúczikkek bírnának jó kelendőséggel: finom késmüves árúk, sarlók- és kaszák, üveg- és porczellánárúk (különösen az itt tömegesen bevitelre kerülő arab kávécsészék) lámpák, kész öltözetek- és czipészárúk. Belgrád (1891. márczius hó) az e hó folyamán életbe lépett uj fogyasztási adó — a trosarina — következtében az itteni kereskedők az adó alá eső czikkek fogyasztásának jelentékenyebb mérvű csökkenésétől tartanak és ehez képest megrendeléseket. csak a tényleg fenforgó szükséglet szerint eszközölnek. A kávéban és a czukorban még van üzlet; de a czukrozott gyümölcs, a szappan, a gyertya- és rizs tekintetében teljes pangás jelezhető. Ily körülmények között gyárosainknak a szerb kereskedők által korábban tett megrendelések teljesitése tekintetében a lehető legnagyobb óvatosság ajánlható, ha nem akarják magukat annak kitenni, hogy az általuk szállított árúk átvétele megtagadtassák. Szilva tekintetében nem volt jelentékenyebb kereslet ; ugy, hogy daczára a csekély készletnek az árak tetemesen alászállottak. Márczius hó végével azonban az árak ismét emelkedtek és majdnem elérték előbbi magasságukat. Jegyeztettek : I-ső minőségű q-nkint 28 írttal Il-od » 26 mercantil árű » 24 » J a n i n a i főconsulunk 1890. évi jelentésében közli azon jelentékenyebb janinai kereskedő czégek jegyzékét, melyek a kivitelünket közelebbről érdeklő árúk eladásával foglalkoznak. Liszt: Stoupis et Styllos. J. Mechio, Chanen Lewi et Comp., Makiriadi és Charisiadi Kész öltözetek és fehérnemű: Stoupis, Kazandeshi, Jessula Samuel Lewi, Alkalay. Gyógyszerárúk: Skarvelli. Üveg : Hadji-Alexi, Alexi Katsaros, Spiridion Stratis. Vas és vasalkatrészek : Spiridion Tatsaramos, Constantin Peronás, Sava Giatas. Szappan, gyertya és gyujtóárúk : J. Mechios, D. Xanthos, D. Makridimas, Jar. M. Coen, Bizos. Kéztnüárúk: Stoupis et Styllos, Harandzi et Kapellos, Sp. Vankliot, St. Ökonorno, Dakaropuló, Moise Arkalai, Aaron Jessula. Felelős szerkesztő: SZÁSZ RÓBERT, ministeri osztálytanácsos. Xyoraatoti Légrády testvéreknél.