Központi Értesítő, 1890 (15. évfolyam)

1890-07-24 / 63. szám

— 81 XII. Közlemények consulatusaink jelentéseiből. Janinai főconsulatusunk 1889. évi jelentése szerint a leg­fontosabb beviteli czikkek egyike a liszt, mivel a belföldi termelés a szükségletet nem képes fedezni. Bevitetett 17,000 mm., 240,000 frt értékben ; ezen összegből az osztrák-magyar monarchia bevitelére 120,000 frt esik vagyis 30,00 frttal keve­sebb mint az előző 1888. évben. E jelenségnek oka a magyar termék megdrágulása volt, a melynek következtében a janinai kereskedők a szükséglet többi részét a salonichi, Allatini-féle ! malomból szerezték be. A legnagyobb kelendőségnek a 7, 8Va és 83 /4 számú lisztfajták örvendenek, melyek grevenai liszttel keverve kerültek eladásra. Az 1889. év utolsó hónapjaiban Romániából (Galaczból) is szállittatott csekélyebb mennyiségű liszt. Lisztkereskedéssel a következő janinai czégek foglalkoznak: Stoupis et Styllos, J. Mechios, Rohoraki Chaneu Levi et Cj£, Macariadi et Charissiadi. A kész férfi-ruhák utáni kereset folyton emel­kedvén, ezek bevitele még tetemesen fejlődhetik. Eddigelé az osztrák-magyar monarchia uralja a piaczot, s e kiváló helyze­tét meg is fogja tarthatni, ha olcsóbb szövetek dolgoztatnak fel, s igy a kész ruházatok árai is alacsonyabban lesznek ki­szabhatók. Németország csak most kezd versenyezni, Anglia azonban teljesen ellátja a piaczot férfi- és női gummiköpe­nyekkel. A p a p i r o s piaczot is az osztrák-magyar monarchia uralja, s azt meg is fogja tarthatni, ha tekintettel lesz arra, hogy mily papirosfajtákat kedvelnek különösen az itteni fogyasztók. Epirusba és Dél-Albániába irányuló kivitelünk különösen a következő áruk tekintetében volna fejleszthető és fokozható : 1. Szétszedhető, öntöttvas töltőkályhák, továbbá takarék­tűzhelyek. 2. Thonet féle bútorok nádfonattal. 3. Zománczozott főzőedények, mely áruk behozatalát illetőleg Németországból már sikerrel tettek kísérletet. 4. Pianinók, gyógyáruk, gyógyszerek, női ruhák és női fehérnemű, divatáruk, kész férfi-ruhák, kalapok stb. de minden­esetre csak az olcsóbb fajtából. A mint azt főconsulatusunk már korábbi jelentéseiben is többször hangsúlyozta, igen érezhető a megfelelő és ügyes piaczi ügynökök hiánya, kik az idevaló kereskedők és az osz­trák-magyar monarchia kiviteli czégei között közvetlen össze­köttetéseket létesíthetnének. Ezáltal lehetne egyfelől legsike­resebben szembeszállani a külföldi versenynyel, másfelől pedig azt a nézetet is megdönteni, hogy áruink drágák. A lefolyt évben feltűnően emelkedett az itteni családok fogyasztása ruházatok, házi és konyha felszerelési tárgyak tekintetében, melyeket majdnem kizárólag Francziaországból rendeltek meg. A mely tény pedig azon körülménynek tulaj­donítandó, hogy franczia czégek sok képes árjegyzéket osz­tattak szét az itt lakó magánzók és iparosok között. Mert ezen árjegyzékekből különösen az ábrák segélyével mindenki teljesen tájékozhatta magát, miféle ujabb és czélszerü házi készülékek, konyhaeszközök, berendezési tárgyak, ruhák, öltözetek divatszövetek, díszműáruk kaphatók, és mily árakon. Ha kiviteli czégeink áruikat a fennemlitett módon töre­kednének az itteni vevőkkel megismertetni, ebbeli igyekeze­tüket előreláthatólag siker koronázná. Az árjegyzékek szövegének természetesen francziának vagy olasznak, s az áraknak arany frankokban kellene szá­mítva lenni. Igen czélszerünek bizonyult számos párisi czégnek azon szokása hogy csak az 50 frankon aluli megrendeléseknél számítanak fel vevőiknek külön portót. Végül különösen kiemliti főconsulatusunk, hogy az itteni kereskedők által tett megrendeléseket kiviteli czégeink -— ha hosszadalmas perlekedésektől óvakodni akarnak — lehetőleg csak készpénzfizetés ellenében vagy postautánvét mellett teljesítsék, de az utóbbi esetben is ugy, hogy a vételár fele előre lefizettetett legyen. Főconsulatusunk nem hangsúlyozhatja eléggé, hogy az ügyletek kötése előtt kiviteli czégeink lehetőleg szerezzenek értesülést az illető janinai czégek hitelképessége és megbízható­sága felől. Prevesai alconsulunk 1889. évi jelentése szerint az oda irányuló kivitelünk jelentékenyebb emelkedését egy áru te­kintetében sem képzelhetni. Sajnos, hogy monarchiánk e piaczon sem foglalja el azt a gazdasági állást, mely földrajzi helyze­tének megfelelne. Ez pedig első sorban kereskedőink és ipa­rosaink részvétlenségére és a vállalkozási szellem hiányára vezetendő vissza, a mennyiben nem fordítanak elég gondot a piacz szükségleteinek és sajátlagosságának kiismerésére s igy külföldi versenytársaik fokozott tevékenysége mellett tért vesz­tettek. Kirkklisei consuli ügynökségünk 1889. évi jelentése sze­rint az osztrák és a magyar áruk bevitele mindinkább emel­kedik, ugy, hogy még oly áruk tekintetében is sikerrel verse­nyeznek, melyeket azelőtt kizárólag angol, franczia német vagy belga czégek szállítottak. Igy az e piaczra irányuló kivitelünk versenyez Angliával vászon, kovácsolt vas, késpengék és czérna, Francziaországgal madapolam, pamutszövetek, selyem és viaszgyertyák, Oroszországgal czukor s Belgiummal gyer­tyák tekintetében. — Üveg és apróáruk, férfiruhák, posztó és gyufákban a monarchiának nincs vetélytársa. Hogy e piaezon ily szép eredmények érettek el, annak áruinknak olcsóságán kivül még az az oka, hogy kiviteli czégeink alkalmazkodtak keleti vevőink Ízléséhez, szokásaihoz s az egyes czikkek külseje, minősége és ára tekintetében táplált kívánalmakhoz. A piaczot azonkívül számos utazó-ügynök is felkereste, kiknek közvetíté­sével az itteni czégek Konstantinápoly elkerülésével közvetlen megrendeléseket tehettek az osztrák - magyar monarchiából, s igy olcsóbban is szerezhették be szükségletüket. Amint pedig az osztrák és magyar áruknak a Baba Eskü vasúti állomásig való szállítása, a közvetlen forgalomba vo­natkozó áru-díjszabás életbeléptetése által lehetővé válik, ide irányuló kivitelünk jelentékeny emelkedése remélhető. _Á_rverési hirdetmény. A budapesti királyi zálogházak belvárosi intézetében mindazon tárgyak, melyek 1889. julius havában elzálo­gittattak és az árverési napig kiváltás vagy átíratás által rendbe nem hozattak : nevezetesen a ruhanemüek 1890. augusztus 4-én és a következő napokon — az ékszerek pedig ugyanazon hó 21-én és a következő napokon elárvereztetnek. Miről nemcsak az elzálogitó, hanem az árverésben résztvenni kivánó felek is ludomásvétel végett azon hozzá­adással értesíttetnek, hogy ruhanemüekkel együtt azon prémes ruhák és félbársonynyal prémezett vagy más szövetekből ké­szült ruhanemüek is, melyek 1890. évi április havában zálogittattak el és csak három hóra vétettek át, eladandók lesznek. Budapesten, 1890. julius 19-én. A kir. zálogházak igazgatóságától. Felelős szerkesztő: SZÁSZ RÓBERT, minister! osztálytauáesos. Nyomatott Légrády testvéreknél.

Next

/
Thumbnails
Contents