Központi Értesítő, 1890 (15. évfolyam)

1890-04-20 / 34. szám

- 396 — V. Elvi határozatok ipariigyekben. in. Az iparostanoncz-iskolák felett az ipartörvény 86. §-ában megállapított közvetlen felügyeletet ott is, a hol ipartestület van, — a kerületi tanfelügyelővel párhuzamosan — az elsőfokú iparhatóság gyakorolja. Ennélfogva az ipartörvény 127. §-a értelmében az ipartestületre átruházott iparhatósági teendők közé az iparostanoncz-iskolák felett való felügyelet nem tartozik. Az iparostanoncz - iskolák azon tanulóinak minősítési könyve azonban, a kik képesítéshez kötött iparágban vannak alkalmazva, az ipartestülettel — ezen tanonczok iskolába járásának és előmenetelének kellő ellenőrzése végett — hávonkint közlendő. Ez elvi kijelentések foglaltatnak a kereskedelemügyi m. kir. ministernek f. évi 17718. sz. a. Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye alispánjához intézett következő leiratában : A d . . . . i ipartestület elöljárósága felterjesztést intézett hozzám, az ottani iparostanoncz-iskolára nézve, az ipartestületet megillető jogkör megállapítása tárgyában. E felterjesztésben az elöljáróság két tekintetben emel panaszt arra nézve, hogy az ipartörvény 127. §-a által a testületre ruházott iparhatósági jogok a felterjesztéshez mellékelt _ első, illetve másodfokú iparhatósági határozatok által az ipartestülettől megvonattak. A panasz első tárgyát az iparostanoncz-iskola fölötti felügyeleti jog, második tárgyát pedig azon sérelem képezi, hogy az ipartörvény végrehajtásáról szóló általános rendelet 21. §-a értelmében vezetett ipariskolai minősítési könyvnek az ipartestülettel való közlése megtagadtatott. Az első kérdésre nézve kijelentem, hogy miután az ipartestület csak a hozzátartozó iparosokra és segédszemélyzetükre nézve, kik közé a tanonczok is értendők, ruháztatott fel az idézett 127. §. által bizonyos hatósági teendőkkel, — ezen teendők közé nem sorozható azon közvetlen felügyeleti jognak gyakorlása, mely az ipartörvény 86. §-a értelmében az elsőfokú iparhatóságot is megilleti; mert a tanoncz-iskolát nemcsak az ipartestület kötelékéhez tartozó, hanem a képesítéshez nem kötött iparoknál foglalkozó tanonczok is látogatván, ezekre az ipartestület hatásköre ki nem terjed, — az pedig, hogy az iskola közvetlen felügyeletét, majd az elsőfokú iparhatóság, majd pedig az ipartestület gyakorolja, meg nem engedhető. A mi azonban az ipariskolai minősítési könyvnek az ipartestülettel való közlését illeti, figyelmeztetem alispán urat arra, hogy miután az ipartestülethez tartozó tanonczok nem az elsőfokú iparhatóság, hanem az ipartestület által tartatnak nyilván, az iparhatóság nem is lehet azon helyzetben, hogy az általa nyilván nem tartott tanonczoknak iskolába járását és előmenetelét kellőleg ellenőrizze; ennélfogva ezen ellenőrzés a képesítéshez kötött iparoknál foglalkozó tanonczokat ilietőleg, ott, a hol ipartestület van, ezen testület, feladatát, képezi. Ennélfogva felhívom alispán urat, utasítsa a * ... i járás foszolgabiráját, hogy a d—i iparostanoncz-iskola igazgatója által legkésőbben minden hó 8-ik napjáig vele közölt minősítési könyvet, hivatalos használat után. mindenkor legkésőbben ugyanazon hó 14-éig, az emiitett végrehajtási rendelet 21. §-ának két utolsó bekezdésében jelzett eljárás foganatosítása végett, a d . . . i ipartestület elöljáróságához küldje át; kötelességévé tevén egyszersmind a testületnek az érintett szakasz utolsó bekezdésében foglalt rendelkezésnek pontos teljesítését. Ilyképen módjában áll az ipartestületnek az is, hogy a hozzátartozó tanonczokra nézve, az általa kívánt felügyeletet és ellenőrzést gyakorolhassa. A hozzám benyújtott felterjesztést, mellékleteivel együtt, j visszaadás végett azon felhívással küldöm le alispán urnák, hogy a folyamodó ipartestületet tudomásvétel és ahhoztartás I végett, a fennebbiekről értesítse. I V. Állami kedvezmények. A kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyministerrel egyetértőleg a Babos Elek, szegedi lakos által, Szeged város területén létesített kötőgyár részére az 1881. évi XLIV. törvényczikkben meghatározott kedvezményeket megadta. V A britt-indiai árúmegjelölési törvény végrehajtására vonatkozó rendelet módosítása. Bombayban székelő főconsulnnk f. é. február hó 18-án keit jelentése szerint az indiai kormány az 1880. évi április hó 1-én életbelépett «Indian Merchandise Marks Act» végrehajtása iránt kibocsátott rendelet kiegészitésekép a következőket rendelte el: 1. Ha nem angol származású árúk valamely angol vagy indiai gyáros vagy kereskedő nevét vagy védjegyét nem is viselik, sem pedig ily név vagy ily védjegy utánzata nem fordul elő rajtuk, de a) vagy az árú megjelölése vagy osztályozása magán az árún vagy a czimkéken, borítékokon stb. angol nyelven, vagy b) a continens valamely gyárosának neve angolul van feltüntetve, akkor az az angol származás megjelöléskép fog tekintetni, s ennélfogva, ha e mellett, az árú származása nincs világosan föltüntetve, akkor a fentemiitett megjelölés a Merhandise Marks Act értelmében hamis megjelölésnek (falsé description) fog tekintetni. Ezen határozat f. é. május 1-én lép életbe. 2. Ha valamely árún vagy annak boritékán a megjelölés vagy a nem angol gyáros vagy kereskedő neve valamely Indiában használt nyelven van feltüntetve, akkor az árú származásának is ugyanezen nyelven ki kell téve lennie. Ellenkező esetben az ily felírások olybá fognak vétetni, mintha azon angolul volnának, miután az angol vagy valamely más, az indiai alattvalók által használt nyelv használata az első pillanatra arra engedne következtetni, mintha az árú angol vagy indiai származású volna. A fentebbi rendelet 1. pontjában foglalt határozat magyarázatául Bombayban székelő főconsulunk a következőket jegyzi meg: Eddig oly külföldi árúk bevitele meg volt engedve, a melyeken más felirat nem volt, mint pl. «note paper», vagy «Glycerine-soap.» Ez jövőre nem lesz megengedve, hanem a mellett ki kell téve lennie a szármarási helynek («Made», vagy «Manufactured in Hungary»). Továbbá ily megjelölést, mint pl. «Smith Brothers», vagy akár «Smidt Brothers», még akkor sem szabad használni, ha az európai czég ekkép hangzik is : «Smidt testvérek»; ha azonban ezen czégnek Bombayban fióküzlete van, a mely «Schmidt Brothers» megjelölést használja, akkor a Magyarországban készített árúk ezen felírást viselhetik, de a mellett ki kell téve lennie «Made in Hungary». Miről az érdekeltek a «Központi Értesítő» f. é. márczius hó 30-iki 28. számának 326. lapján közzétett hirdetmény kapcsán oly figyelmeztetéssel értesíttetnek, hogy a fentebbi harozatokhoz saját érdekükben alkalmazkodjanak. Budapest, 1890. évi április hó 10-én. Baross, s. k. V. Portugali uj gabonatörvény. Egy f. é. márczius hó 13-án kelt törvény értelmében f. é. augusztus 31-ig külföldi búzának behozatala megengedtetik és annak elvámolása származási bizonyítvány bekövetelése nélkül fog történni. Augusztus hó 31-től a kormány a készletben levő liszt mennyiségéről magának tudomást fog szerezni és megtillandja. hogy ezen lisztből nagyobb mennyiség hozassék forgalomba, mint a mennyi az egyes malmok által egy hónapon belül előállittathatik.