Központi Értesítő, 1890 (15. évfolyam)
1890-02-27 / 18. szám
- 192 -A kőfejtő-telepek felállítására, üzletben tartására vagy átalakítására nézve tehát ezentúl az idézett ipartörvény 26— 39. §-aiban foglalt intézkedések irányadók. Azon kavicsbányák azonban, melyekben a laza állapotban levő u. n. gödörkavics vagy folyamkavics termeltetik, a jelen rendeletben foglalt határozmányok alá nem esnek. Jelen rendeletem folyó évi márczius hó 1-én lép hatályba. Budapest, 1890. évi február hó 19 én. Baross, s. k. A kereskedelemügyi minister egyetértőleg a pénzügyministerrel a villamos izzólámpagyár részvénytársaságnak Budapest főváros területén létesített gyára részére az 1881. évi XL1V. t. cz. által megállapított állami kedvezményeket megadta. A kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyministerrel egyetértőleg Frank Károly segesvári festő- és szövőgyára részére az 1881. évi XL1V. t. cz. által biztosított ál. lami kedvezményeket 1890. évi január 1-től kezdve megadta-VI. Engedélyek a kikészitési eljárásra. b) Osztrák czégek részére. 175. sz. Egy kaucsuk-áru gyárnak külföldi melirozott pamutszövetekre, az azokból készített gummiczipők kivitelének feltétele mellett. 176. sz. Egy bútor gyárosnak külföldi fából való díszített furnirülésekre és támlákra, azoknak kész bútorokra alkalmazása és ilykénti kivitelének feltétele mellett. IX. Bulgária kereskedelmi viszonyairól. Nyáry Emil, a budapesti kereskedelmi muzeum keleti kereskedelmi utazójának jelentéséből.*) A bulgár dunavárosok közt a kereskedelem legelőkelőbb központjai Svistow és Ruslsuk ; az előbbi a fűszer- és vasáruk, az utóbbi szőtt- és apróáruk bevitele tekintetében bír kiváló jelentőséggel. A belga, német és angol beviteli czikkek Galatzon át szállittatnak e két városba, a hova Giurgevón át vasúton csak csekély mennyiségű áru küldetik egyrészt a vízi szállítás olcsóbb volta, másrészt pedig a miatt, mert Giurgewo és Rustsuk közt híd nem levén, télen rendes közlekedés hónapokon át hiányzik. Bulgária beviteli forgalmára nagy befolyást fog gyakorolni az Angliával kötött uj kereskedelmi szerződés azon határozata, mely szerint az Angliából Bulgáriába bevitt áruk 87s°/o értékvámnak esnek alá s igy előnyben részesülnek azon államok beviteli czikkeivel szemben, a melyeknek Bulgáriával tarifa-szerződéseik vannak, minthogy e tarifatételek rendszerint a tényleges piaczi áraknál sokkal magasabbak. ! Igv pl. a magyar vagy osztrák szesz literenkint 90^, a rum 49 centimemal van megállapítva, míg az angolok a tényleges piaczi ár után fizetik a vámot. A belga vagy franczia | czukor továbbá csupán azért nem képes a magyar vagy osztrák czukorral versenyezni, mert az előbbi 100 kgmonkint 85 frkkal van megállapítva, inig az utóbbi a tényleges érték szerint 50%-kal kisebb vámnak esik alá. Svistow és Bustsuk beviteli kereskedelmét illetőleg megjegyzendő, hogy kézmű- és apróáruk, czukor és bútorok te*) L. a <Közp. lirt.> f. é. 11. sz. 107. 1. kintetében az osztrák gyártmányok foglalják el az első helyet. Versenyképes hazai gyártmányaink, mint bútorasztalos munkák, hajlított fabútorok, vaságyak, drótmatráczok, vasekék, szalma- és kéregpapiros, zománczozott pléhedények stb. nincsenek képviselve, mire az illető körök oly megjegyzéssel figyelmeztettetnek, hogy jelenleg a bulgár városokban élénk építési tevékenység uralkodván, a csinosan épített uj házakban a régi bútorok többnyire modern berendezési tárgyakkal cseréltetnek ki s minthogy a bulgár kereskedő kis tőkéje és conservativ jelleme következtében uj czikkek megrendelésétől idegenkedik, vállalkozó iparosaink jó üzletet csinálhatnának. ha Bulgáriában fióktelepeket állítanának fel, a mint azt egy hazai papir- és irószergyáros Rustsukban szép sikerrel megkisérlette. Ez utóbbi városban a Gagarin-féle társaság ügynöksége orosz czikkekből nagy áru- és mintaraktárt tart fenn, különösen posztó, vászon, faedény, makaróni, thea, szesz és thulai czikkekből. Az óriási fogyasztási czikket képező szivarkák 25 darabot tartalmazó dobozokban áruitatván, fakéregpapiros, tarka ragasztópapiros, szines etiquettek, fehér, piros és malachitzöld csomagoló papiros nagy mennyiségben fogyasztatik és Ausztriából hozatik be. Pipereszappant Ausztriából és Németországból hozn ik. A borkősav jelentékeny fogyasztási czikket képez Svistowban, még pedig részint pezsgő italok készítésére. részint szövetek festésére használtatik s Bécsből és Marseilleből hozatik be. Az ásványvizek közül felemlíthető a vichyi, gieshübli, rohitsi. A budai keserüviz csekélyebb mérvben fogyasztatik. Külföldi borok és pezsgőborok bevitele jelentéktelen. Román só és angol kőszén Giurgewón, illetve Galatzon, szerb kőszén Radujewatzon át szállíttatik. A főbb kiviteli tárgyak árai következők : buza 55 ít . .12 */, frk árpa 43 » . . 8J /2 » 54 > . . 10 57/58 » . . 8Va » rozs tengeri zab 40 ll1 /, 100 kgmonkint, a dunai állomásokhoz szállítva, mosott gyapjú 100 kgmonkint 240 frk. mosatlan » » > 160—180 » báránybőrök páronkint 3.60 frk. juhbőrök » 4.— » kecskebőrők » 5.60 » ökörbőrők » 42—44 » tehénbőrők 3 darabonkint 42—44 » A hitelképes kereskedelmi czégek közül a következők említendők fel. Svistowban: a banküzletben : Ilia A. Ivanoff, a bulgár nemzeti bank képviselője; a vas- és gyarmatáru-üzletben : Gigoff & Paraszgewofl', D. Natschevich, Ivan Jordanoff, T. Kassaboff & Cie, Bakardjiefl & Panolf, W. & D. Pavordjieff, ConstantinofT, PenefY & Cie, A. A. Gigoff, Draganoff & Damjanoff, Christo Ivanoff, Christo Trakijeff, Stojan A. Bircskoff. K. PetrofT & Cie, D. Manoloff; a kézmüáruüzletben : J. Halacsoff, Angel Zwetkoff. Gigoff & Tabakoff; a gabonaüzletben: Flli M. J. Hasan, Jacob Ascher; a bőrüzletben: Bratja Iván Bqjadjischeff; gyógyszerészek : Hegedűs, Todor PantilejefT; könyvnyomda: P. A. Slavkoff. Tirnovában: A vas- és gyarmatáru-üzletben: Bratje Stojancseff (egyszersmind a bulgár nemzeti bank képviselője), Nicola Hadji Petroff, Ilia Hadji PetrofT, Hadji Pesku Kosseíf, Minju Minschoff, Stojan Minkoff, Giorgi Genlschu, Ivan Ganeff, Petr Ganscheff, Stefan Georgieff, Ivan Nedelkoff (üvegárukat is tart):
