Központi Értesítő, 1890 (15. évfolyam)
1890-02-16 / 14. szám
— 148 — kávépörkölő; a szíib. kelt 1886. aug. 13., n.egs. 1889. aug. 13. XX. 1616. 54. Holzinger Jnkíib St.-Aroldban, (Lothringia), ujitások favédőkön; a szab. kelt 1886. aug. 13., megs. 1889. aug. 13. XX. 1618. 55. Fisch' r György öntött aczéláruk gyárosa Hainfeklben, egyetemes olvasztó-kemencze; a szab. kelt 1886. aug. 13., rriegs. 18t-9. aug. 13. XX. 1620. 56. Kos'ial Venczel Mauerban, Bécs mellett, javított irrigator; a szab. kelt 1886. aug. 13., megs. 1889. aug. 13. XX. 1621. 57. Clarké Káioly Ldgh és Coals Herbert János Saldorfban, Anglia, javitutt electromos gázgyujtó; a szab. kelt 1886. aug. 14., megs. 1889. aug. 14. XX. 1635. 58. Köriing Ernő gépgyáros Hannoverában, ujitások közvetlen gáznyomással működő folyadékmérők vezérmüvein ; a szab. kelt 1886. aug. 14... megs. 1889. aug. 1XX. 163«. 59. Schäffer és Budenberg czég Buckau-Magdeburiiban, előbb Piscbon Hugó Berlinben, eljárás lisztnemüek comprimálására előzetes és egyidejű légritkitás mellett; a szab. kelt 1886, aug. 14., megs. 1889. aug. 14. XX. 1642. 60. Hutchinson Myron R. gyáros Mannheimban, szeges nélküli gummi tömlők ; a szab. kelt 1886. aug. 21., megs. 1889. aug. 21. XX. 1669. 61. Lasch Károly Lajos Beuanitz-Lipcsében, sodronyfüző gép önműködő tapocskéssi léssel; a szab. kelt 1886. aug. 22., megs. 1839. aug. 22. XX. 1681. 62. Osztrák alpesi bányatársulat Goedicke Ede Bécsben, gázfűtés túlhevített levegővel egyoldalú lángiránynyal lán^pr>s(ek számára; a szab. kelt 1886. aug. 22.,' megs. 1889. aug. 22. XX. 1682. 63. Steindler é3 Reichenbach czég, előbb Steindler Rezső Bécsben, javitások a hordkosarakon ; a szab. kelt 18~-9. aug. 22., megsem. 1889. aug. 22. XX. 1686. 64. Kissing és Möllmann czég Iserlohnban, sodronyháló és előállítására szolgáló gép ; a szab. kelt 1886. aug. 23., megs. 1889. aug. 23. XX. 1697. 65. Flemmich Nándor Römerstadthan, (Morva), szövettisztitó-gőp ; a szab. kelt 1886. aug. 23., megs. 1889. aug. 23. XX. 1700. 66. Weiss Károly gyári igazgaló ]és igazgató-tanácsos Neukirchenben, lámpák mesterséges légvezetéssel; a szab. kelt 1836. aug. 27., megs. 1889. aug. '27. XX. 1757. 67. Straube Ottó k. porosz százados Spandauban, nyomással működő gyújtó készülék ágyuk, fegyverek, töltények robbanó aknák és tü-'.rátékok számára; a szab. kelt 1886. aug. 27., megs. 1889. aug. 27. XX. 175«. 68. König Dávid Friedlandban, javitás az alátét-tuskókon a vasúti kocsik megfutamodása elleni biztosítására; a szab kelt 1886. aug. 27., megs. 1889. aug. 27. XX. 1759. 69. Seifert János építőmester Prágában, kö/ponti izzókemencze vasalók számára; a szab. kelt 1886. aug. 28., megsem. 1889. aug. 28. XX. 1766. 70. Lauth Fülöp serfőző tulajdonos Carcassoneban. javított osztályos szárító, különösen maláta szárítására; a szab. kelt 1886. a ig. 28., n.egs. 1886. aug. 28., XX. 1768. VI. Engedélyek a kikészitési eljárásra. b) Osztrák czégek részére. 173. Több kiviteli czégnek külföldi szövetekre, az azokból készített ruházatok kivitelének feltétele mellett. XII. Közlemények consulatusaink jelentéseiből. A német verseny Dél-Szerbiában. . (A nisi alconsul jelentése)r Németország bevitele Szerbiába a szerb vasutak kiépülésével gyorsan emelkedett, mert lehetővé vált a mind tekintélyesebb mennyiségben érkező árúknak a dunai kikötőkből az ország belsejébe váló szállítása, a hol ügyes és tevékeny ügynökök segélyével azok csakhamar elég vevőre is találtak. A statisztikai kimutatások nem nyújtanak helyes képet a német bevitel valódi nagyságáról, mert igen sok német árú osztrák és magyar nagykereskedő-czégek közvetítésével jutván Szerbiába, — ezen ország beviteli statistikájában osztrák-magyar származású gyanánt szerepel, noha csak az o. m. vámterületen á t szállíttatott rendeltetési helyére. Bár Németország ipara lényegileg ugyanazon feltételek mellett termel s kelet felé irányuló kivitele ugyanazon közlekedési vonalakat kénytelen igénybe venni, mint monarchiánk, — daczára a nagyobb távolságnak s azon kedvező helyzetnek, melyet az osztrák és a magyar áruk a szerb piaezon ma is elfoglalnak — a német kereskedők erélyének és fáradhatatlan tevékenységének mégis sikerült sok oly czikk részére a piaezot meghódítani, melyeket előbb kizárólag osztrák és magyar czégek szállítottak. A német kiviteli czégek felismerték, hogy valamely piaezot csak ugy lehet meghódítani, fya a vevőknek minél több könnyebbséget nyújtanak, ha a megrendelt árukat pontosan és jól csomagolva szállítják, s átalában tekintettel van -nak ugy vevőik kívánalmaira és ízlésére az áruk külső kiállítása és minősége tekintetében, mint egyszersmind az illető ország vásárlási erejére. A verseny ezen előfeltételeit csak a helyszínén lehetvén tüzetesen megismerni, a német kereskedők vagy személyesen keresték fel a szerb piaezot vagy pedig — tekintettel arra, hogy a keleti kereskedő közvetlenül és személyesen szereti végezni ügyleteit •— itt állandó ügynököket alkalmaztak. Ellenben az osztrák és a magyar czégek beérték bizományosokkal, kik nem törődve megbízójuk érdekével és nem törődve a vevő megbízhatóságával, hitelképességével, minél több üzletet iparkodnak kötni, hogy igy annál nagyobb legyen az őket megillető jutalék. így pedig a megbízó sem a helyi viszonyokat nem ismeri meg s nagyobb ügyleteket sem köthet veszteség nélkül. Ily körülmények között a német kereskedő, ki ismeri a piaezot, igen könnyen fog az osztrák és a magyar czégek fölött győzedelmeskedhetni, mert ezek — keservesen tapasztalván szerb vevőik megbízhatlan voltát — amazok tevékenységének engedik át a tért. Azon áruk közül, melyek tekintetében most Németország uralja a piaezot, s a melyeket azelőtt kizárólag az osztrák-magyar monarchiából szállítottak, consulatusunk a következőket emeli ki: az üvegárukat; ezek ugy ár, mint minőség tekintetében még magában Németországban sem versenyezhetnek a hasonló fajta belga és cseh gyártmányokkal, s a német gyárosoknak csak a pontos szállítás, a jó csomagolás, a csinos külalak és kiállítás, valamint gazdagon illustrált árjegyzékek terjesztése által sikerült a piaezot. megszerezni; még oly czikkeket i'-, mint az a 1 p a cca, s a lemezeit ezüst- és c zink áruk, a melyek előállításához a szükséges nyersanyagot az o. m. monarchia termeli, most német gyárak (Esslingen. Geisslingen) szállítják ; a diszmü-árukat (bronzból), a főző edényeket és lámpákat nemtelen fémekből, melyeket, még alig pár éve kizárólag bécsi czégek szállítottak, most 2 /3 -részben Németországból és pedig Szászországból és Vv ürttembergből hozzák az itteni piaezra. Vegyitermékek és gyógyszer-áruk, melyek azelőtt a bécsi és budapesti gyógy- és f'üszeráru-kereskedőktö szereztettek be, most főleg a német kikötővárosokból és Berlinből, Stuttgartból szálliItatnak, miután az ár tekintetében tetemes (néha 60%) különbség van. Kő-, por czellán- és cserépedények szintén egyenesen Németországból vásároltatnak, mivel a szerb kereskedők állítólag nem is ismerik az osztrák és a magyar beszerzési forrásokat. Ugyanezt mondhatni az el e c tr o ma gn etikus készülékek, a távírda- és telephon berendezésekről, mig egyes német czégeknek vannak Belgrádban technikai ügynökségeik és kellő számú műszaki megbízottjaik Gyujtóárukat Bajorországból; papíros-áru k a t (nev. csomagolópapirost) pedig Szászországból szálli tanak. Felelős szerkesztő: SZÁSZ RÓBERT, ministeri titkár. Nyomatott légrády testvéreknél.
