Bognár Istvánné - Sümeghy Pálné: Iparjogvédelmi ismeretek 8/3 - Külföldi védjegyjog és -mintaoltalom (1982)

I. Védjegyjog

5) A használat kérdése Az áriak kötelező megjelölését a védjegytörvény nem írja elő'. A jog keletkezése szempontjából a védjegy használatának szerepét 1. a 4.) pont alatt. A lajstromozott védjegy oltalmának fenntartásához a használatra vonatkozóan nincs jogszabályi elő'irás. 6) Oltalomból kizárt megjelölések; ütközés korábbi jogokkal Kizártak az oltalomból a megkülönböztetésre alkalmatlan megjelölések (ilyenek a kizárólag az áru fajtáját, minó'ségét, rendeltetését, egyéb jellemzőit kifejező' megjelölések, a kizárólag számokból vagy betűkből álló védjegyek.) A meg­különböztető' jelleg megítélésénél az összes körülményt, különösen a védjegy hasz­nálatának idó'tartamát és terjedelmét is figyelembe kell venni. ter Nem lajstromozhatók továbbá a Párizsi Uniós Egyezmény 6 cikke szerinti állami felségjelek, nemzetközi szervezetek jelvényei, hivatalos ellenó'rzési, hitele­­sitési jelek, a megtévesztésre alkalmas, továbbá a közrendet és közerkölcsöt sértő' megjelölések. Harmadik személyek korábbi jogaira tekintettel nem lajstromozhatók a sze­mély- vagy cégnévvel vagy más képmásával összetéveszthető' elemet tartalmazó védjegyek, szerzői jogba ütköző, más javára korábban bejelentett védjeggyel össze­téveszthető megjelölések, vagy az olyan megjelölések, amelyek a bejelentés napján külföldön már használatban lévő védjegyhez összetévesztésig hasonlóak, s a bejelen­tő erről a körülményről tudott vagy tudnia kellett volna. 7) Oltalomra alkalmatlan védjegyek elleni jogcselekmények A jogszabályban foglalt kizáró okok ellenére lajstromozott védjegy törlését a biróság rendelheti el. Törlésnek van helye akkor is, ha a védjegytulajdonos meg­szüntette üzleti tevékenységét, továbbá ha a védjegy elvesztette megkülönböztető jel­legét, vagy ha megtévesztővé vagy közrendbe, ill. közerkölcsbe ütközővé vált. 41

Next

/
Thumbnails
Contents