Bognár Istvánné - Sümeghy Pálné: Iparjogvédelmi ismeretek 8/3 - Külföldi védjegyjog és -mintaoltalom (1982)
I. Védjegyjog
4) A jogszerzés A jogszerzés a lajstromozás révén lehetséges. (Az első bejelentő jogosultságát vélelmezik.) 5) A használat kérdése A jogszabály nem Írja elő, hogy meghatározott termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban kötelező védjegyet alkalmazni. Ha azonban a lajstromozott védjegyet a jogosult a bejelentés napjától számított három éven belül nem használja, illetve ha a megkezdett használat öt évnél hosszabb ideig szünetel, az oltalom megszűnik. 6) Oltalomból kizárt megjelölések; ütközés korábbi jogokkal Nem részesülhetnek oltalomban a közrendet vagy a közerkölcsöt a tagországok bármelyikében sértő megjelölések, valamint a Párizsi Uniós Egyezmény 6ter szakaszában foglalt, továbbá az olyan megjelölések, amelyek az adott árukkal kapcsolatban megtévesztésre alkalmasak. Harmadik személyek szerzett jogaira tekintettel nem oltalmazhatók a megszűnt együttes védjegyhez hasonló megjelölések, bármely áruval kapcsolatban, továbbá a más javára korábban lajstromozott védjegyhez és megszűnt védjegyhez hasonló megjelölések hasonló árukkal kapcsolatban. Kizártak az oltalomból a Párizsi Uniós Egyezmény 6bis cikke szerinti közismert védjegyekkel összetéveszthető megjelölések, valamint a rosszhiszeműen lajstromozott védjegyek (pl. a bejelentő tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a bejelentést megelőző három év folyamán harmadik személy ugyanazt a védjegyet hasonló árukon belföldön vagy külföldön jóhiszeműen használatba vette). 7) Oltalomra alkalmatlan védjegyek elleni jogcselekmények A megkülönböztetésre alkalmatlan, valamint az oltalomból kizárt megjelölések, a korábban lajstromozotthoz hasonló és a megszűnt kollektív védjegyhez hasonló védjegy semmisségének megállapítását (utóbbi esetben a lajstromozást követő öt éven belül) bárki kérheti. 31
