Bognár Istvánné - Sümeghy Pálné: Iparjogvédelmi ismeretek 8/3 - Külföldi védjegyjog és -mintaoltalom (1982)

I. Védjegyjog

8) Lajstromozási eljárás

A lajstromozási eljárás g Szabadalmi- és Védjegyhivatalhoz tartozik. A kizáró okokon kivül terjed a hivatalból folytatott vizsgálat a korábbi jogokkal való összehasonlításra is. Több igénylő esetében un. interferencia eljárásnak lehet helye, annak eldöntése céljából, hogy a jog kit illet meg.

Az oltalomra alkalmasnak talált bejelentést közzéteszik, azzal szemben harminc napon belül bárki felszólalhat. A felszólalási eljárás, "inter partes" folyik. Ha a bejelentés a kiegészítő lajstromba való bevezetésre irányul, nincs helye felszólalásnak.

A lajstromozást követően a jogosult használhatja az ezt kifejező "E" jelzést védjegye mellett, a védjegy lajstromozott voltának kifejezése céljából.

9) Oltalom időtartama

Az oltalom időtartama húsz év, a lajstromozástól számítva. A további oltalmi időtartamok (megújítások) ugyancsak húsz évesek. (1. az 5. pontot is).

10) A védjegyoltalomhoz fűződő jog; jogsértések orvoslása

A főolajstromba bejegyzett védjegy kizárólagos jogot biztosit. A lajstromozást követő öt év elteltével a védjegy általában megtámadhatatlanná válik (1. 7. pontot), ha a lajstromozást követő öt évben folyamatosan használják, és ha a Hivatalnál benyújtják a használatra vonatkozó nyilatkozatot.

A kizárólagos jog megsértése (bitorlás) esetében a jogosult polgári pert indíthat, bármely módon történt a jogsértés (utánzás, hirdetés, ajánlattétel, vagy egyéb mód, amely alkalmas a megtévesztésre).

A bitorlással járó jogkövetkezményekről a védjegytörvény részletesen intézkedik.

11) Használati jog átengedése; átruházás

A védjegy átruházása történhet a vonatkozó kereskedelmi üzletkörrel vagy annak egy részével együtt, Írásos szerződéssel. Harmadik féllel szemben az átruházás a lajstrombejegyzést követően hatályos, amelyet a megkötéstől számított három hónapon belül kell megtenni.

20