Bognár Istvánné - Sümeghy Pálné: Iparjogvédelmi ismeretek 8/3 - Külföldi védjegyjog és -mintaoltalom (1982)

I. Védjegyjog

ALGÉEIA

1) Hatályos jogszabályok

1966. évi 57. számú rendelet (módosítva az 1966. évi 308. és 1967. évi 223. számú rendeletekkel)

1966. évi 63. számú végrehajtási rendelet.

2) Részvétel a nemzetközi egyezményekben

Szellemi Tulajdon Világszervezetére vonatkozó Egyezmény (1975-től); Párizsi Uniós Egyezmény (1966-tól), stockholmi szöveg;

Madridi (védjegy) Megállapodás (1972-től), stockholmi szöveg;

Nizzai Megállapodás (1972-től), stockholmi szöveg.

3) Védjegyoltalom köre

Gyári, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységre szerezhető védjegyoltalom.

Együttes védjegy: bármely jogszabály alapján létesült, azonos közösségbe tartozó szervezet vagy közösség együttes védjegyre jogot szerezhet tagjai termékeinek vagy szolgáltatásainak megjelölésére, szabályzat alapján, előzetes engedéllyel.

Védjegyoltalomban részesülhetnek a családi- és személynevek, sajátos megnevezések, fantázianevek, a termékek jellegzetes formái, címkék, csomagolások, emblémák, lenyomatok, bélyegek, pecsétek, szegélyek, színösszetételek, ábrák, betűk, reliefek, az e célból bejelentett jelmondatok, azaz minden, a vállalat termékeinek vagy szolgáltatásainak megkülönböztetésére szolgáló jelzés.

4) Jogszerzés

Lajstromozás (első bejelentés) a jogszerzés alapja.

14