Bognár Istvánné - Sümeghy Pálné: Iparjogvédelmi ismeretek 8/3 - Külföldi védjegyjog és -mintaoltalom (1982)

I. Védjegyjog

Az exporttermékekkel kapcsolatos követelmények maximális kielégítésére való törekvés mellett kellő gondot kell fordítanunk megkülönböztető jelzéseink oltalmára és arra, hogy mások jogainak megsértését elkerüljük. Korrekt gazdasági kapcsolataink, kereskedelmünk, jó hírnevünk egyaránt megkövetelik védjegyjogaink biztosítását és mások jogainak messzemenő tiszteletben tartását, enélkül hosszabb távon nem lehetnek jó kilátásaink a kedvező partneri kapcsolatok kiépítésére és megtartá- - sára.

A védjegy jogszabályok természetszerűleg eltérők, tartalmukat, felépítésüket tekintve egyaránt. Annak érdekében, hogy optimális áttekintést biztosítsunk, azoknak a fő szempontoknak a kiemelésére törekedtünk tehát, amelyek a jog megszerzése és fenntartása szempontjából alapvetők, és összefoglalásuk remélhetőleg kellő eligazítást ad a szakembereknek arról, hogy milyen esetleges további részlet-j J; kérdésekben célszerű magának a külföldi állam jogszabályának tüzetes tanulmányozására.

Az előzőkben említett szempontokról bevezetésképpen a következőkre tartjuk szükségesnek utalni:

1) Hatályos jogszabály

A tárgyalt ország hatályos alapvető jogszabálya teremti meg a védjegyjog lényegét, alapját, amely általában elégséges ahhoz, hogy külföldi fél arról áttekin- . tést nyerjen.

2) Részvétel a nemzetközi egyezményekben

A védjegyekkel kapcsolatos iparjogvédelmi megállapodások helyzetének ismerete elengedhetetlenül szükséges. A Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez való c tartozás az ország alapvető iparjogvédelmi státusát fejezi ki. A Párizsi Uniós Egyezmény tagsági helyzete a védjegyjog megszerzésének lehetősége (az ugynevezett egyenlő elbánás elve értelmében), és az ahhoz fűződő jogok megvédése szempontjából elsődleges jelentőségű. A PUE tagságból adódik továbbá - egyéb, védjegyekre vonatkozó részletkérdések mellett - az uniós elsőbbség igénybevételének le- -э hetősége, a feltételek fennállása esetében.

6