Bognár Istvánné - Sümeghy Pálné: Iparjogvédelmi ismeretek 8/3 - Külföldi védjegyjog és -mintaoltalom (1982)

I. Védjegyjog

LIECHTENSTEIN

1) Hatályos jogszabályok

A védjegyek, származási jelzések és ipari megkülönböztető jegyek oltalmáról szóló 1928. évi törvény, módositva 1964-ben.

1964-ből való végrehajtási rendelet.

2) Részvétel a nemzetközi egyezményekben

Szellemi Tulajdon Világszervezetére vonatkozó egyezmény (1972-től); Párizsi Uniós Egyezmény (1933-tól), stockholmi szöveg;

Madridi Megállapodás (1933-tól), stockholmi szöveg;

Nizzai Megállapodás (1967-től), stockholmi szöveg.

3) Védjegyoltalom köre

Védjegyoltalom termékek megkülönböztető jeleire szerezhető.

Együttes védjegy: gyártók vagy kereskedők jogi személyiséggel rendelkező társulási tagvállalataik termékeinek megkülönböztető védjegyeire saját nevükben oltalmat szerezhetnek, ha saját maguk nem is fejtenek ki gazdasági tevékenységet. Oltalmazható megjelölések: cégnevek, ipari és mezőgazdasági termékeken vagy azok csomagolásán alkalmazott jelek, amelyek célja azok megkülönböztetése vagy eredetük megjelölése.

4) A jogszerzés

Az ellenkező bizonyitásáig a védjegyhez fűződő jog azt illeti meg, aki azt először lajstromozásra bejelenti.

98