Iványi István - Kovári György: Iparjogvédelmi ismeretek 2/2 - Szabadalmi eljárás, a vizsgálat módszertana (1980)
A. Bejelentési eljárás - IX. Felszólalás
tése akkor is célszerű lehet, ha ujdónságrontó adat vagy igényrontó bejelentés az igényelt, de a bejelentőt meg nem illető elsó'bbség és a tényleges bejelentési elsó'bbség közötti időszakban nem keletkezett. Ilyen felszólalás például előhasználati jogot alapozhat meg. ( Miután az elsó'bbség jogosultságának kérdését megvizsgáltuk, következzék annak megállapitása, hogy a találmány egységes-e, Amennyiben nem, a 45, § d) pontja is felszólalási jogalapként jelölhető meg. Az egység hiányával kapcsolatos sikeres támadás eredményeként a bejelentés megosztása érhető el, és esetleg tisztább képet kap a felszólaló arra nézve, mennyiben sértik érdekeit a megosztás eredményeként külön-külön jelentkező bejelentésekben élesen elkülönitett jogok. A következő lépés lehet a leírás és igénypontok vizsgálata abból a szempontból, hogy azok megfelelnek e a törvényes követelmények - nek (45. § c) pont). E vizsgálat végrehajtása még akkor is célszerű, ha a támadás feltehetően nem vezet a szabadalom megtagadásához, azonban a bejelentő olyan korrekciók végrehajtására kényszerülhet, amelyek már önmagukban az igény korlátozását eredményezhetik (például ha az igénypontok zavaros szövegezésüek, nincsenek összhangban a leirással stb.). Ezután következhet annak megvizsgálása, hogy a bejelentés tárgya u]-e és haladást jelent-e (Szt. 45. § f) pont). Ehhez ujdonságvizsgálatot kell végezni, majd a technika állásához tartozó adatokat csoportosítani, értékelni kell, egyrészt abból a szempontból, hogy - részben vagy egészben - nem uj dons ágrontó ak-e a bejelentés tár- 4325 81
