Iványi István - Kovári György: Iparjogvédelmi ismeretek 2/2 - Szabadalmi eljárás, a vizsgálat módszertana (1980)

A. Bejelentési eljárás - VI. A teljes vizsgálatról

mert intézkedéss elem együttes alkalmazásával jönnek létre. Megje­gyezzük, hogy az ilyen megoldásokat a szakirodalomban minősíteni szokták (addició, átvitel, anyaghelyettesítés, aggregáció, többszörö­zés, alak- vagy méretbeli változtatás stb,), elfogadott elv azonban, hogy az ismert intézkedésekből, elemekből álló olyan műszaki meg­oldásokat, amelyeknél ezek együttes alkalmazásának eredményeként uj hatás ("többlethatás", "újszerű hatás") bizonyítható, szabadalmaz­ható, Az ilyen megoldásokat kombinációs találmányoknak (kombiná­­ciónak) nevezik. A nyilatkozattétellel együtt az esetek nagy részében az igényelt ol­­talmat korlátozni, vagy pontosítani kell, vagyis az oltalmi kört a technika állásától el kell határolni. Ez gyakorlatilag úgy történik, hogy - a felhozott ujdonságrontónak tartott adatok függvényében - egy vagy több aligénypont jellemzőit felvisszük a főigénypontba; az ere­deti főigénypont jellemző részéből egyes jellemzőket a tárgyi körbe viszünk fel? a feladatkitűzést pontosítjuk stb. A feladat-intézkedés­­-hatás összehasonlító elemzést azután már e szűkített oltalmi körű igénypontra végezzük el„ A találmány haladó jellegét leginkább összehasonlító adatokkal, ki - sérleti vagy üzemi eredményekkel lehet bizonyítani, de ha ilyenek az elbírálás időpontjában még nem állnak rendelkezésre, a haladás megléte közvetett érvekkel is valószinüsithető. Az újdonság és haladás hiányára vonatkozó bejelentői nyilatkozat alaphangjának tárgyilagosnak és tömörnek kell lennie, a tárgyhoz tartozó müszaki-iparjogvédelmi érveket kell tartalmaznia. Nyílván- 4325 56

Next

/
Thumbnails
Contents