Iványi István - Kovári György: Iparjogvédelmi ismeretek 2/2 - Szabadalmi eljárás, a vizsgálat módszertana (1980)
A. Bejelentési eljárás - VI. A teljes vizsgálatról
A terméket elemekkel; szerkezetrészekkel és azok kapcsolatával lehet jellemezni. Pl. egy gép szerkezeti jellemzőit úgy állapíthatjuk meg, ha működésén kívüli helyzetben szemrevételezzük a gépet, és amit ekkor látunk, vagy mérni tudunk (geometriai formák, méretek viszonya is jellemző lehet valamely szerkezetre), az lehet igény - ponti jellemző, amit azonban a gép működése közben látunk, az nem. Pusztán működéssel találmány nem jellemezhető. A szerkezeti, illetve termékigénypont tehát térbeli kialakítást ir le, illetve - gyakran önmagában ismert - elemeket sorol fel és megadja, hogy azok Лл£_Л<_ hogyan kapcsolódnak egymáshoz. A fentiekhez megfelelően nyelvtanilag a termékigénypontot egyesszám vagy többesszám harmadik személyben fogalmazzuk. Az eljárási igénypont jellemzői azt rögzítik, hogy a termelő (ember) milyen üzemi feltételek között, milyen eszközökkel, milyen sorrendben, milyen intézkedéseket tesz, nem pedig azt, hogy cselekedeteivel milyen eseményeket, folyamatokat idéz elő: hatás, előny, feladatkitűzés, működés nem lehet igényponti jellemző. Természetesen maga az eljárás gépesíthető, automatizálható, s ebben az esetben azt közvetlenül nem ember hajtja végre, de ember is végre tudná hajtani. ' -fvvXv\(Я * -о Amennyiben egyazon találmány uj eljárást és uj terméket is eredményez, egy szabadalom keretében mindkettőre engedélyezhető oltalom, a találmány egységesnek minősül. Ilyenkor beszélünk mellérendelt főigénypontokról, amelyeknek külön-külön aligénypontjai lehetnek. Előfordulhat egy bejelentésben több mellérendelt termék- és/vagy eljárási főigénypont is (1. az egységgel kapcsolatban korábban elmon - dottakat.). 4325 54
