Iványi István - Kovári György: Iparjogvédelmi ismeretek 2/2 - Szabadalmi eljárás, a vizsgálat módszertana (1980)
A. Bejelentési eljárás - V. A halasztott vizsgálatról
V.) A HALASZTOTT VIZSGÁLATRÓL A halasztott vizsgálatu eljárást a jelenleg hatályos 1969. évi II. törvény vezette be, bár a korábbi szabadalmi jogszabályaink is tartalmaztak halasztott és teljes vizsgálatra utaló elemeket. A Max Planck Institut szerint is a halasztott vizsgálat gondolatát az 1895. XXXVII,te. előkészítése során vetették fel elsőizben a világon. A halasztott vizsgálatu eljárás bevezetésének legfontosabb célkitűzései, illetve az eljárásban rejlő előnyök az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Az OTH vizsgálati munkájának racionálisabbá tétele, ami abban jelentkezik, hogy azokban a bejelentésekben, amelyek teljes vizsgálatát különféle okok miatt nem kérik, egyáltalán nem kerül sor a munkaigényes újdonság-, haladás- és igényrontás-vizsgálatra (Szt. 45, § f) és g) pont), ami az elővizsgálókat jelentősen tehermentesíti; a bejelentés napját nagyobb időeltolódással - esetleg évekkel - követő vizsgálati időpontban kedvezőbbek az újdonság- és haladásvizsgálat feltételei, mert addigra egyrészt a külföldi szakirodalom beérkezése az országba és nyilvántartásba vétele a könyvtá<cJ rakba, illetve Szabadalmi Tárba biztonsággal megtörténik, másrészt e vizsgálat bizonyos fejlődési perspektíva ismeretében lehetséges, ami az objektiv döntést a szabadalmazhatóság kérdé - sében jelentősen megkönnyítheti. 4325 23
