Solt Artúr: Iparjogvédelmi ismeretek 2/1 - Találmányi és szabadalmi anyagi jog (1980)

A növény- és állatfajtákra vonatkozó külön szabályok

A NÖVÉNY- ÉS ÁLLATFAJTÁ.KRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK A növényi1 a.jták szabadalmi oltalmának feltételei "A növényfajta újdonságára, egyneműségére és vi­szonylagos állandóságára vonatkozó feltételeket a tudományos eredményekre figyelemmel külön jogszabály állapítja meg.” (Szt. 67.§.) "Uj a növényfajta akkor, ha alaktani (morfológiai), élettani (fiziológiai), vagy egyéb tulajdonságai tekintetében legalább egy lényeges jellemzőben kü­lönbözik az ismert fajtáktól." (Vr. 31*§* /1 / bek.) "Egynemű a növényfajta, ha egyebeinek lényeges jel­lemzői — az ivaros es nem ivaros szaporítás sajá­tosságait figyelembe véve — azonosak." (Vr. 31*§« /2/ bek.) "Viszonylag állandó a növényfajta, ha akár természe­tes, akár mesterséges szaporítás — vagy szaporítási ciklus — során lényeges jellemzői megegyeznek a le­írásban foglaltakkal." (Vr. 31*§* /3/ bek.) A növény- és állatfajták szabadalmi oltalma az ipar­­jogvédelem egyik legfiatalabb ága. A fajtaoltalmat indokolja az a körülmény, hogy a mezőgazdaság iparosodása folytán a szabadalom szerepe világszerte fokozódik a mezőgazdaságban is. A mezőgazdasági termelés iparszerüvé válása célsze­rűvé tette, hogy a növény- és állatfajták oltalma elkülönüljön a hagyományos szabadalmi rendszertől és a fajtaoltalom tárgyá­nak különleges jellegéhez igazodjanak azok a jogi biztosité­­kok, amelyek a fajták oltalmára megfelelően és kellően ösztö­nöznek a növényfajták nemesítésére irányuló, valamint az ál­latfajták fejlesztését célzó szellemi alkotások létrehozására. 80 4694

Next

/
Thumbnails
Contents