Solt Artúr: Iparjogvédelmi ismeretek 2/1 - Találmányi és szabadalmi anyagi jog (1980)

V. Találmány- és szabadalombitorlás

V.o

d) követeLbeti a szabadalombitorlással elért gazdagodás viszszatéritését,

e) követelheti, hogy a bíróság rendelje el a szabadalombitorlásra használt eszközök és a szabadalombitorlással előállított termékek lefoglalását." (Szt. 26.§. /2/ bek.)

"A bíróság az eset körülményeihez képest elrendelheti, hogy a lefoglalt eszközöket és termékeket jogsértő mivoltuktól fosszák meg, vagy azokat a bírósági végrehajtás szabályai szerint értékesítsék? ez utóbbi esetben a befolyó összeg felöl ítéletében határoz." (Szt. 26.§. /3/ bek.)

"Ha szabadalombitorlás vagyoni kárt is okozott, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kártérítés jár."

(Szt. 26.§. /4/ bek.)

A bejelentő és a hasznosító jogai szabadalombitorlás esetén

"A szabadalombitorlás miatt az a bejelentő is felléphet, akinek találmánya ideiglenes oltalomban részesül, de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a szabadalom megadásáról jogerősen nem döntöttek." (Szt. 27.§. /1/ bek.)

"Szabadalombitorlás esetén a hasznosító felhívhatja a szabadalmast, hogy a jogsértés abbahagyására szükséges intézkedéseket tegye meg. Amennyiben a szabadalmas a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedik, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosító saját nevében felléphet a szabadalombitorlás miatt." (Szt. 27.§. /2/ bek.)

Az Szt. 11.§. /1/ bekezdése szerint a szabadalmasnak a szabadalmi oltalom alapján kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa (rendszeresen előállítsa, használja, forgalomba hozza), illetve a hasznosításra másnak engedélyt adjon. A szabadalmi jog kizárólagosságából következik, hogy jogsértő cselekményt (szabadalombitorlást) követ el, aki a szabadalmi oltalom fennállása alatt a szabadalommal védett találmányt jogosulatlanul (a szabadalmas beleegyezése,

66

4694