Solt Artúr: Iparjogvédelmi ismeretek 2/1 - Találmányi és szabadalmi anyagi jog (1980)
IV. Szabadalmi kényszerengedély, igénybevétel
- gazdasági tevékenység folytatására jogosult szervezetnek vagy személynek (állami vállalat, szövetkezet, kisiparos, stb.) adható, amely- a találmányt kellő terjedelemben tudja hasznosítani. Ez utóbbi követelménynek nemcsak az a gazdasági-műszaki előfel tétele van, hogy a hasznosítására megfelelő felkészültséggel rendelkezzék, hanem előfeltétel az is, hogy tevékenységi köréhez (profiljához) tartozzék a találmány hasznosítása (pl. nem kérhet kényszerengedélyt élelmiszeripari technológiai eljárásra gépipari vállalat).- További fontos előfeltétele a kényszerengedély kérésnek, illetve adásnak, hogy előzőleg kérjen licenciát megfelelő feltételek mellett a szabadalmastól, és ez a gazdasági élet ben szokásos, reális feltételek, dij ellenében sem legyen hajlandó önként hasznositási engedélyt adni. Ennek a rendelkezésnek indoka az, hogy a kényszerengedély csak másodlagos, szükségszerű, kivételes jogi formája a találmány hasznosításának. Gazdasági és társadalmi érdekből az kívánatos, hogy a hasznosítás a szabadalmassal kötött licencia szerződés formájában történjék. A kényszerengedély adható korlátozás nélkül, vagy korlátozással (pl. időbeli, területi, igénypont szerinti megszorítással). A kizárólagos kényszerengedély adásának kizárása meggátolja, hogy a kényszerengedéllyel visszaéljenek. Ha sem a szabadalmas, sem licencia szerződés alapján már előzőleg esetleg jogosult engedélyes, sem a kényszerengedélyben részesült vállalat vagy személy nem hasznosítja a találmányt kielégítő mértékben, a biróság bármikor újabb kényszerengedélyt adhat. Ezt lehetővé teszi, hogy a kényszerengedély egyszerű licencia jellegű, tehát egyidejűleg, azonos jogokkal több kényszerengedélyes is lehet. Ez a megoldás egyben a megvonás jogintézményét is feleslegessé teszi, azaz újabb kényszerengedély adáséhoz nem kell az előző kényszerengedélyestől ezt a jogot megvonni. 61
