Solt Artúr: Iparjogvédelmi ismeretek 2/1 - Találmányi és szabadalmi anyagi jog (1980)
II. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek
vált. Pl. szakkönyvben ismertettek már olyan eljárást, amelylyel ugyanilyen terméket lehet előállítani, mint a szabadalmazott eljárással. Ez esetbeD tehát a szabadalmasnak kell bizonyítania, hogy a gyártó harmadik személy a szabadalom igénypontjai szerinti eljárással állította elő a terméket, szemben azzal az esettel, ha a vélelem érvényesül, mikor is a bizonyítás a gyártó harmadik személyt terheli. A törvény nemcsak védi a szabadalmas jogait, hanem kötelezettséget is ró rá, amennyiben kötelességévé teszi, hogy a találmányt a népgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben hasznosítsa, vagy — amennyiben a hasznosítás feltételeivel nem rendelkezik — arra másnak engedélyt adjon. Ebből a rendelkezésből egyértelműen következik, hogy a szabadalmi kizárólagos jog sem korlátlan, határait a szabadalmi jognak a találmány minél szélesebbkörü hasznosítására irányuló társadalmi-gazdasági rendeltetése határozza meg. A hasznosítás elmulasztása esetén a szabadalomra az Szt. 21.§-a értelmében kényszerengedélyt lehet kérni, illetve kérelemre kényszerengedélyt kell adni. A szabadalmi oltalom időtartama "A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart." (Szt. 12.§, /1/ bek.) "A szabadalmi oltalom tartamára évenként külön jogszabályban meghatározott fenntartási illetéket kell fizetni. Az illeték a bejelentés napjának megfelelő naptári napon esedékes." (Szt. 12.§. /2/ bek.) "A fenntartási illetéket — a külön jogszabályban meghatározott pótilleték fizetése mellett — az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni." (Szt. 12.§. /3/ bek.) A végleges szabadalmi oltalom viszonylag hosszú — húsz éves — oltalmi idejét az indokolja, hogy a nagyobb beruházást és hosszabb kisérletezést igénylő találmányok hasznosításának felfutásához hosszabb időre van szükség. 34 4694
