Solt Artúr: Iparjogvédelmi ismeretek 2/1 - Találmányi és szabadalmi anyagi jog (1980)
II. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek
tásra, a munkáltató eltekinthet a találmány bejelentésétől. Ebben az esetben a szolgálati találmány hasznosításáért a feltaláló ugyanúgy részesül anyagi elismerésben (talál mányi dijban), mintha a szolgálati találmány szabadalmaztatásr bejelentésre kerül. A munkáltató a találmány megvalósítására nem kötelezhető, mert maga jogosult eldönteni, hogy füződik-e gazdasági érdeke a találmány megvalósításához. Nem zárkózhat azonban megalapozottan el az elől, hogy reális hasznositási ajánlatot tevő harmadik személytől (vállalattól, szövetkezettől) a licencia adást megtagadja. A szolgálati találmányért járó dijazást a 45/1969* (XII.29.) Xorm. sz. rendelet szabályozza. A szolgálati találmány esetében a feltalálónak a Szt. 7*§-ában szabályozott személyhez fűződő jogai közül a szerzői minőséghez kapcsolódó jogok (a szerzőségi és a névfeltüntetési jogok) változatlanul kizárólag a feltalálót illetik meg, mig a nyilvánosságra hozatali jog a munkáltatóé. A találmánnyal illetve a szabadalommal kapcsolatos vagyoni jogok a munkáltatót illetik meg, ebből azonban a munkáltató találmányi dij formájában tartozik a feltalálót részeltetni. Ezen kivül meg van a feltalálónak az a — már említett joga —, hogy a találmányát érintő eljárás irataiba betekinthet, érdekei védelmében ezekbe az eljárásokba félként beléphet. Pl. a szabadalmat megsemmisítő nem jogerős határozattal szemben jogorvoslattal élhet. A szabadalmi oltalom keletkezése "A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára.” (Szt. 10.§. /1/ bek.) "A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap." (Szt. 10.§. /2/ bek.) £694 29
