Solt Artúr: Iparjogvédelmi ismeretek 2/1 - Találmányi és szabadalmi anyagi jog (1980)
II. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek
Az Szt, szabályozza a találmány megalkotójának, a feltalálónak, szerzői minőségéhez fűződő jogait. A feltalálónak e minőségében elsőrendű joga a szerzőséghez fűződő személyiségi jog. A szerzőséghez fűződő személyiségi jog — mint általában a szőkébb értelemben vett személyiségi jogok — a feltaláló személyétől elválaszthatatlan, elidegeníthetetlen jog. Amig tehát a találmányhoz illetve a szabadalomhoz kapcsolódó vagyoni jogok forgalomképesek (átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők), addig a szerzőséghez fűződő jogot sem átruházni, sem örökölni nem lehet, sem annak használatára engedély nem adható. Az Szt.-nak az a meghatározása, hogy feltaláló az, aki a találmányt megalkotta, kizárja, hogy megalapozottan feltalálóként vagy társfeltalálóként léphessen fel olyan személy, aki a találmány létrehozása során nem fejtett ki alkotó tevékenységet, önmagában az ötlet felvetése vagy a kivitelezésben való technikai közreműködés nem feltalálói alkotó tevékenység. Feltaláló csak természetes személy, azaz csak ember lehet. Jogi személy (pl. vállalat, szövetkezet) találmány szerzője nem lehet. Lehetnek viszont a jogi személynek — ami a gyakorlatban sűrűn fordul elő — a találmánnyal illetve a szabadalommal kapcsolatos vagyoni jogai (pl. szolgálati találmány esetében, vagy ha a jogi személy egyéb utón jogutódja a feltalálónak). A találmány megalkotásában többen is résztvehetnek, mely esetben társszerzőség jön létre. Ha a társszerzők (társfeltalálók) részarányukat a szerzőségben egymás között nem határozzák meg, akkor a 7r. szerint az vélelem, hogy a társfeltalálók részaránya egyenlő. (Vélelem jogi fogalom, mely szerint a feltételezett valószinü tényállást az ellenkező bizonyításig valóságosnak kell elfogadni.) Ha a társfeltalálók: szerzőségük részarányában megegyezni nem tudnak, vagy utóbb valaki társszerzoségi igénnyel lép fel, a társszerzőségi jogvita eldöntése bírósági útra tartozik. A peres eljárás során a bizonyítás a magát érdekeiben sértettnek érző felperest terheli. 18 4694
