Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek
magatartási fajtákra egyazon érvénnyel ugyanúgy vonatkozó, az individuálisan meg nem határozott személyek csoportjára érvényes állami előirás, amelynek megsértése, nem követése, kilátásba helyezett hátránnyal jár. A jog egyben intézmény is, mégpedig a társadalom meghatározott célú intézménye, szerepét azáltal tölti be, hogy rendezi az emberi cselekvéseket különböző (gazdasági, politikai, ideológiai) társadalmi viszonyokban. Osztályfunkciója az uralkodó osztály hatalmának fenntartása, egyben azonban normativ funkciót is ellát azzal, hogy a társadalom fennmaradása érdekében rendezettséget teremt, illetve rendet tart. A jog bázisa a társadalom gazdasági szerkezete; jellegét es fejlődését alapvetően a mindenkori társadalmi viszonyok határozzák meg. A jognak azonban visszaható szerepe is van az őt meghatározó gazdaságra, mert szabályozza és jogi keretet teremt. A jog és az állam testvér intézmények. Az állam mint szervezet, illetve az egyes állami szervek jogi alakban, jogszabályok által jönnek létre, a jogot viszont az állam a szervei utján alkotja és juttatja érvényre. 3. Jogalkotás és .jogalkalmazás Az emberi cselekvés kötelező, állami kényszer-eszközökkel kierőszakolható szabályozása szabályokat, szabályozást: j cmalkot ást feltételez. Ennek kezdetlegesebb formája a jogképződés, amikor is a jogszabály a szokás utján vagy segítségével, hosszabb-rövidebb ideig tartó folyamat eredményeként alakul ki, válik elfogadottá. Fejlettebb forma a tudatos jogszabály alkotás. A tudatos jogalkotásnoz jogszabály alkotásara feljogosított szervekre van szükség, ezek a jogfejlődés során nyilvánvalóan változnak. A szocialista rendszerekben a jogalkotás legfőbb területe a törvényalkotás. A legfőbb jogszabály maga az alkot — 89
