Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
II. Dr. Huber Imre: Gazdaságpolitikai ismeretek
Ezt kivárja meggátolni a nyereségfelhasználás kötelező sorrendjére vonatkozó előírás. E szerint a vállalatok csak tartalékképzési, az állammal, a bankkal, más vállalatokkal szemben fennálló kötelezettségeik teljesítését és a forgóalap feltöltését követően képzehetnek részesedési alapot, vagy tehetik félre pénzüket egyéb a mérlegkészítés idején még meghatározatlan célra. A vállalati jövedelemszabályozás rendszerében a társadalmi érdekek és a központi akarat érvényesítése, a centralizáció növekedését igényli s ez a vállalati gazdálkodás szempontjából aj helyzetet teremt, amelynek döntő tényezője, hogy a vállalatok nyereségszintje általában alacsonyabb lesz az eddigieknél. Ilyen körülmények között a részesedési jövedelmek megfelelő színvonalának biztosításához a fejlesztési elképzelések realizálásához szükséges, hogy a vállalatok — a termékszerkezet átalakításával, a belső tartalékok gyorsabb ütemü feltárásával (általában munkájuk hatékonyságának javításával) — nyereségüket az eddigieknél nagyobb mértékben növeljék. b) A népgazdasági terv céljainak megfelelően az export fokozása érdekében a szabályozás a korábbinál szélesebb körben, nagyobb mértékben és többféle eszköz kombinálásával (külön elvonások, nyereségadó visszahagyás, adóbefizetési mentességek, pályázati rendszerek stb.) érvényesített megkülönböztetéseket, részint támogatásokat, részint diszpreferenciákat. Ezek az eszközök, mint a gazdasági ráhatás egyéb módszerei szerepet játszanak a műszaki fejlesztés ösztönzésében is.- Az amortizációs rendszer befolyásolja a fejlesztés irányát, az általános technológiai korszerüsités ütemét. A pénzügyi rendszer a decentralizált és centralizált fejlesztési források népgazdasági tervben előirányzott arányait veszi alapul, amikor a vállalatoktól az amortizáció egy részét az álló-4514 37
