Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
I. Dr. Bobrovszky Jenő: Az iparjogvédelem fogalma és jelentősége
Ezért a Szabadalmi Tár dokúméntumaira épülő tájékozódást minden- kutató munka megkezdése előtt,- a kutatás befejezésekor,- a külföldi piacon történő térmékértékesités megkezdése előtt,- a licencvásárlási döntések meghozatala előtt,- a licencértékesités tevékenység elhatározása előtt el kell végezni. Az információk saját munkával való megszerzése mellett az OTH és egyes más szervek szabadalmi információs szolgáltatásai (szabadalmi témafigyelés, esetenkénti szabadalomkutatás stb.) is igénybevehetők. Az iparjogvédelmi munka egy további fontos feladataként jelentkezik, hogy a szellemi javakkal való jobb gazdálkodás érdekében a vállalatnak, intézetnek szervezetten biztosítania kell a kutatási jelentésekben, értekezésekben ás más anyagokban foglalt találmányok és ipari minták feltárását és meg kell akadályoznia, hogy azok jogi oltalom biztosítása nélkül nyilvánosságra kerüljenek. Gondoskodni kell arról is, hogy a szocialista vagyont képező szolgálati találmányokra és ipari mintákra a vállalat érvényesítse jogait, azokról indokolatlanul ne mondjon le. A gyártmány, illetve gyártásiéjlesztési tevékenység során létrehozott találmányok szabadalmi oltalmát és a formatervezés eredményeként létrejött ipari minták oltalmát kívánatos biztosítani azokban az országokban, amelyekben az a világpiaci verseny, illetve az áruexport vagy szellemi export szempontjából indokolt. Azt, hogy a szabadalmazás és az ipari mintaoltalom mely országokban előnyös, az áruexport szerint illetékes külkereskedelmi vállalat bevonáséval célszerű eldönteni. A magyar bejelentők az utóbbi években átlag évi 2000- 2100 szabadalmi bejelentést tettek külföldön, főként a Német- Szövetségi Köztársaságba, az Amerikai Egyesült Államokba, a 4614 17
