Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek
A szerzői jog kát alapvető kategóriája: a eíí és з szerző. Az oltalmat érdemlő szerzői alkotás, a mű fogaIma a következő elemeket, feltételeket foglalja magában. Az első, hogy az alkotás a tudomány, a művészet, az irodalom terület ám keletkezzék. További — és a leglényegesebb — ismérv, hogy a műnek esyáai-ersdetl (másokétól megkülönböztető) jellege legyen. (Nem vehető azonban figyelembe az oltalomképesség megállapításánál a mű esztétikai színvonala, ennek elbírálása a jogi helyzetet rendkívül bizonytalanná tenné, s az egyes sü— vek értékelése, megítélése koronként is változik.) Lényeges végül, hogy a mű a közönség (a társadalom) számára elvileg hozzáférhető legyen, s ez rendszerint — de nem feltétlenül — valamilyen formában történő rögzítését is megkívánja. Szokás megkülönböztetni elsődleges ás másodlagos alkotásokat is. Az utóbbi alatt más müvének átdolgozásra, adaptálása, fordítása stb. értendő, ami — ha az egyéni-eredeti vonásokat mutat ugyancsak oltalomban részesül, természetesen az eredeti alkotó jogainak csorbítása nélkül. Szerző az, aki a müvet megalkotta. Ha többen közösen, alkotnak szerzői müvet, a jogkövetkezmények ahhoz igazodnak,, hogy a mü egyes elemei szétváiaszthatók-e. Az utóbbi esetbem a társszerzőket önálló jogosultságok illetik meg, az előbbi esetben (szerzőtársak) jogai hasonlóan alakulnak, mint a kp - zös tulajdon esetében. A szerzőt müvével kapcsolatban személyhez fűződő és vagyoni jogok illetik meg. A szerző személyese fűződő jogai: az un. névjog (tehat mindenki köteles szerzői minőségét elismerni, tartózkodni annak kátségbevonásától, a szerző jogosult a müvet saját nevén, felvett néven, esetleg névtelenül is nyilvánosságra hozni)^; a nyilvánosságrahozatal tekintetében való döntési jog, tehét ő dönti el, már megalkotott müvét publikálja-e vagy titokban tartja (ezzel kapcsolatos az un. visszavonás joga is); az rlc— tegritáshoz, a torzitasmentességhez való jog (müvét csak üzem, lényeges változtatás nélkül szabad idézni stb.). Ezek a sze— 46K 143
