Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek
ra van szüksége a szabályozáshoz, ezért az alkotót a müvén, az alkotáson keresztül oltalmazza,.ehhez az alkotáshoz kapcsolva a különböző jogosultságokat. Van olyan koncepció, amely ezt a szabályozást "munkajogias" felfogásból közelíti meg, abból a — helyes — meggondolásból, hogy a szellemi munka is munka, legfeljebb magasabb szintű. Ezért az alkotó' sajátos dijazás, speciális munkabér illeti meg, munkája eredménye felett azonban a társadalom rendelkezik (a találmányi jogban részben ezt a felfogást tükrözi az un. szerzői tanusitványos oltalom). A hagyományos felfogás, s ezt követi a jogrendszerek túlnyomó többsége, a mienk is, akként látja célszerűen biztosithatónak az alkotó érdekeit, ha alkotása tekintetében neki kizárólagos, abszolút szerkezetű jogot biztosit, ami lehetővé teszi, hogy müvével elvileg kizárólagosan rendelkezzék, azt bárki más csak az ő engedélyével — és rendszerint ellenérték fejében — használhassa. Elvileg tehát az alkotót müvére.nézve kizárólagos (monopol) jog illeti meg. Amint ezt a tulajdonjognál is láttuk, az abszolút jog korántsem jelent korlátlanságot. Hangsúlyozottan jelentkezik ez a szellemi alkotások vonatkozásában. Hiszen az uj (művészi vagy tudományos-műszaki) alkotások Létrejöttéhez nem csupán az alkotó egyén átlagon felüli képessege és teljesitménye szükséges, hanem erősen közrehat ebben a társadalmi környezet (általános műveltség, iskoláztatás, tradíciók, vállalati környezet stb.). Alapvető feladata a jogi szabályozásnak ezért a társadalmi és egyéni érdek összhangjának megteremtése. A jog ezt a szellemi alkotáshoz fűződő jogok közérdekű korlátái rendszerének kiépítésével szolgálja. Sajátos korlátozást jelentenek a munkaviszony kapcsán létrejött alkotásokra (szolgálati mü, szolgálati találmány) vonatkozó szabályok. Az alkotás személyes-egyéni jellegű, ezzel egyidőben azonban vagyoni értékkel is bir. Lényeges ezért, hogy az alkotónak mind személyes jellegű, személyéhez fűződő, mind vagy on - érdekei kellő jogi oltalmat nyerjenek. Jogunk ezeket a személyi és vagyoni jogosultságokat következetesen megkülönbözteti 4514 141
