Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)

IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek

Ságét, esse! kapcsolatos feladataikat a közös érdekeltség és közös kockázat elvére építve megszervezze. Az un. masodlag~s jogi szerelgea, társulások alapját is társasági szerződés képezi.

Bérleti szerződés alapján valamilyen dolgot (rendszerint ingatlant, lakást) a bérbeadó a bérlőnek— néz tulajdonába, baner tartós használatába ad, aki ezért visszatérő összeget (bért) fizet. Letéti szerződés esetéD a letéteményes a letevő dolgát időlegesen regőrizni köteles. 2ászletes szabályai vannak bankügyleteknek (szárlaszerződés, hitel- ss kölcsönszerződés), a biztosítási szerződéseknek.

A szelleri alkotások, közelebbről az iparjogvédelem területén két szerződésfajta érderei külön kiemelést. Az uj rüszaki-tudományos eredmények létrehozására irányulnak az un. kutatási szerződések, mig a szellemi javak forgalmát a licenciaszerződések szolgálják (ez utóbbiról a tanfolyam későbbi fázisában részletesebben esik szó). A kutatási szerződés — bár ner kizárt, hogy a kutató eredmény szolgáltatását is vállalja — alapjában megbízási tipusu szerződés. A kutató tehát arra köteles, hogy valamely-probléma megoldása érdekében gcndcs és szakszerű tudományos-kutató tevékenységet fejtsen ki, s a dij akkor is megilleti, ha az eredmeny negativ. A kutató felelőssége korlátozható és a kutatás eredményeként létrejött szellemi alkotás felett az általános rendelkezés is őt illeti meg, ha megbízója ez utóbbit — rendszerint többiet-dijazás ellenében — kifejezetten nem kötötte ki.

b x A kártérítési felelősség

A károk bekövetkezése hátrányos mind a károsult egyének, mind a társadalom szempontjából. A károk megelőzése, elhárítása, orvoslása érdekében a polgári jog — egyéb int;énre ny e i (pi. a biztosítás) mellett — a kártérítési felelősség szabályaival is fellép, bíint más jogágazatokban (büntetőjog,

к-31