Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek
ségét, ezzel kapcsolatos feladataikat a közös érdekeltség és közös kockázat elvére építve regszervezze. Az un. másodlagos jogi személyek, társulások álapját is társasági szerződés képezi. Bérleti szerződés alapján valamilyen dolgot (rendszerint ingatlant, lakást) a bérbeadó a bérlőnek -— nem tulajdonába, hanem tartós használatába ad, aki ezért visszatérő összeget (bért) fizet. Letéti szerződés esetén a letéteményes a letevő dolgát időlegesen megőrizni köteles. Bészletes szabályai vannak bankügyleteknek (számlaszerződés, hitel- és kölcsönszerződés), a biztosítási szerződéseknek. A szellemi alkotások, közelebbről az iparjogvédelem területén két szerződésfajta érdemel külön kiemelést, Az uj műszaki-tudományos eredmények létrehozására irányulnak az un. kutatási szerződések, mig a szellemi javak forgalmát a licenciaszerződések szolgálják (ez utóbbiról a tanfolyam későbbi fázisában részletesebben esik szó). A kutatási szerződés— bár nem kizárt, hogy a kutató eredmény szolgáltatását is vállalja — alapjában megbízási tipusu szerződés. A kutató tehát arra köteles, hogy valamely, probléma megoldása érdekében gondos és szakszerű tudományos-kutató tevékenységet fejtsen ki, s a dij akkor is megilleti, ha az eredmény negativ. A kutató felelőssége korlátozható és a kutatás eredményeként létrejött szellemi alkotás felett az általános rendelkezés is őt illeti meg, ha megbízója ez utóbbit — rendszerint többlet-dijazás ellenében — kifejezetten nem kötötte ki. b) A kártérítési felelősség A károk bekövetkezése hátrányos mind a károsult egyének, mind a társadalom szempontjából. A károk megelőzése, elhárítása, orvoslása érdekében a polgári jog — egyéb intézményei (pl. a biztosítás) mellett — a kártérítési felelősség szabályaival is fellép. Hint más jogágazatokban (büntetőjog, 4514 131
