Somorjay Ottó: Iparjogvédelmi ismeretek 8/2 - Bevezetés a külföldi szabadalmi jogba (1982)
I. Fejezet. Eszmei háttér és történeti kialakulás
szerezni /26/ A szabadalmi intézmény történeti kialakulásának tetőpontja nyil ván ilyen egyetlen bejelentésen alapuló, de az egész Pöldre, sőt az Űrrepülés korában idegen égitestekre is kiterjedő ideiglenes kizárólagos jog: a "világszabadalom" lenne, amelyet számitógépes kiértékelés alapján órákon belül önműködően lehetne megszerezni, A találmánynak a származási országban megfelelően kódolt adatai számítógépes memóriában műholdon tárolt technika állásával kerülnének összehasonlításra. Az ujdon ság és szabadalmazhatóság hasonlíthatatlanul rövidebb idő alatt lenne megállapítható, mint a jelenlegi eszközökkel, mégpedig földrajzi, idő- és nyelvi korlátozások nélkül világméretű alapon. Valamennyi adat azonnali hozzáférhetősége rendkívül meggyorsítaná egymással ütköző igénypontok összehasonlítását és a jogi helyzet tisztázását /27/. Mindaddig azonban, amíg ez a közelmúltban még utópisztikusán ható állapot be nem következik, a szabadalmi intézmény útvesztőiben hagyományos eszközökkel kelljékozódnunk, nevezetesen figyelemmel kell lennünk nemcsak a különböző szabályozásokra, hanem a mögöttük álló és sokszor egymással ellentétesnek tűnő szemléletekre is. A szabadalmi intézmény történeti kialakulásának szemrevételezésekor láttuk, hogy az elmúlt három és fél évszázad alatt két olyan jogalkotás született, amelyek a szabadalmi intézmény lényegét: a szabadalom megadásának feltételeit tömören kifejezésre juttatják. Az első a Monopólium Törvény 6.§-a, a másik a Straszburgi Egyezmény 1963-ból. amely az előbbi 6.§ feltételeinek korszerű megfogalmazása. Ha tehát a szabadalmi intézmény szinte áttekinthetetlennek tetsző szövevényében el akarunk igazodni, a Monopólium Törvényből és a Straszburgi Egyezmény bői tanácsos kiindulni. /26/ Report i.m. 55. oldal /Recommendation XXXV/. /27/ Sarnoff, David: "A World Patent System", Industrial Property, 1966, p. 219. 1«
